László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950
De az is előfordult, hogy egy évig sem hívták össze az SZMT-t, pl. Dögén. A VKM nemcsak az egyesületek, szervezetek szabadművelődési tevékenységét fogta össze, hanem a társminisztériumok iskolán kívüli nevelési munkáját is összehangolta. Országos szinten ez egyrészt ügy valósult meg, hogy tanácskozási joggal valamennyi minisztérium képviseltette magát az OSZMT-ben, másrészt a VKM Szabadművelődési Ügyosztálya miniszterközi értekezleteket hívott össze, ahol megbeszélték az együttműködés lehetőségeit. Az első ilyen tárgyalás 1946. január 24-én volt, ahol egyetértettek abban, hogy az országos szintű együttműködést helyi szerveiknél is megvalósíttatják. A társminisztériumokkal való kapcsolattartás 75 gyakorlati eredményei az alábbiak voltak: - szaktanfolyamok (pl. mezőgazdasági, háziipari, egészségügyi) kiegészítése közismereti es kulturális órákkal. Az FM 1946-ban az ország 500 községében szervezett ilyen típusú mezőgazdasági tanfolyamot, - a szabadiskolákban a társminisztériumok területéhez kapcsolódó, képesítési nyújtó szaktanfolyamok szervezése, ezt az 5.000/1946. Ein. sz. rendelet lette lehetővé, - szakelőadók biztosítása a szabadmuvelodes számára (pl. mezőgazdasági szakoktatók, védőnők, orvosok), - szakismeretek nyújtása a szabadművelődésben résztvevőknek, - a társminisztériumok és intézményeik tárgyi feltételeinek a .szabadművelődés rendelkezésére bocsátása (pl. Országos Közegészségügyi Intézel egészségügyi filmek kölcsönzésével). A VKM és a szakminisztériumok közötti együttműködés fenti formái ellenérc, szabadművelődési tevékenységük párhuzamosan futott egymás mellett, sokszor mit sem tudva egymás munkájáról. Ennek kiküszöbölésérc, 1948. április 15-én a Honvédelmi, Népjóléti, Iparügyi, Földművelésügyi, Kereskedelem és Szövetkezetügyi, a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium képviselőiből megalakult az. OSZMT Tárcaközi Bizottsága. Az egyes szakminisztériumok felszólították vidéki szerveiket a helyi szabadművelődéssel való együttműködésre. Betervezték a bizottság megalakítását a helyi szabadművelődési tanácsok keretében is. 76 A VKM Szabadművelődési Ügyosztálya 1946 nyarán megállapította, hogy a szabadművelődés hivatalos szervezete teljesen kiépült, amit a jövőben korszerű művelődési anyaggal kell kitölteni. Ezt kívánták megvalósítani az 1946/47. tanévtől, és ezért Gyomron, 1946. június 12-19. között a szabadművelődési felügyelőknek országos értekezletet rendeztek. Ezen tisztázták, hogyan segíthetnék elő a társadalom önművelődési tevékenységét, milyen intézmények szervezését ösztönözzék és hogyan készítsenek olyan munkatervet, amely az ember szerves műveltségének megfelelő anyagot foglalja magában. A szabadművelődési munka irányai már jobban körvonalazódtak, mint az. egy évvel korábbi programban. Ismertetlék az elérendő célokai és az ezek megvalósítását segítő művelődési alkalmakat. Ezek az alábbiak voltak: a. / Az általános műveltség kialakulásának elősegítése. Ehhez az előadásokat, előadássorozatokat, tanfolyamokat és szabadiskolákat ajánlják. Hangsúlyozták azt a nevelési elvet, hogy eredményes nevelői hatás csak rendszeres nevelő és oktató munkával érhető cl. b. / A szakmai műveltség emelése, amelyet a szaktanfolyamokkal kívántak megvalósítani együttműködve a szakminisztériumokkal. Itt új szervezeti keretként vetik fel a művelődési telepeket, amelyek a szabadiskolákból és szakmai tanfolyamokból álltak.
