Avar Anton – C. Tóth Norbert: Szabolcs vármegye nemessége és címeresleveleik (Nyíregyháza, 2022)
Greetings
szabolcsi_cimereslevelek_home.indd 19 2022. 02. 09. 20:58:36 Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt a megyénkben, ellentétben sok másikkal, és mivel alig egy-két királyi birtok volt még, leginkább az egyes családok magszakadása nyomán történtek nagyobb változások. Jóllehet az 1403. évi királyellenes lázadás következményeként is történtek birtokelkobzások és -adományozások, de ezek többsége nem vált végérvényessé, mivel a király sok esetben kegyelemben részesítette az elmarasztaltakat.41 Aki viszont nem úszta meg büntetés nélkül, mint például Debrői István, volt kincstartó, annak Szabolcs megyében mindössze egyetlen birtoka, Ladány volt (korábban az Aba nemzetség kezén volt). 42 Mintegy évszázadra kiható változással járt a Debreceni család fiágának kihalása 1404-ben, birtokaikat ugyanis Zsigmond király 1411-ben Lazarevics István rác despotának adományozta, az ő halála után a tatai szerződés értelmében Brankovics György despota kapta meg 1427-ben azokat, akitől majd Hunyadi János erdélyi vajda szerezte meg – nem egészen tisztességes úton – 1444-ben az ekkor már debreceni uradalom néven illetett birtokokat. 43 A szinte megyényi uradalom Hunyadi halála után a fiaira szállt, majd László kivégzése és Mátyás fogságba kerülése után valószínűleg anyjuk, Szilágyi Erzsébet (esetleg unokabátyjuk, Mihály) vehette át kormányzását. Mátyás királylyá választása után rövid időre visszavehette anyjától, de 1461 tavaszán már ismét az ő birtokában volt. Időközben a király jónéhány falut kiszakított az uradalomból: így Halápot a váradi székesegyházban Szent László tiszteletére újonnan alapított oltárnak adományozta (1458). 1458/1459-ben Szapolyai Imre kincstartó Hatház, Ladány, Macs és Téglás, Gúti Ország Mihály Nádudvar, Parlagi László Böszörmény és Dengelegi Bernát Dada birtokosaként tűnik fel. E falvak közül azonban 1484-ben Haláp, Hatház és Téglás már újra az uradalom részeként szerepelt. Debrecen és tartozékai ettől kezdve 1483 végéig az özvegy birtokában maradtak, 1484. január legelején azonban már ismét királyi 424–425., Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. (Ethnica Kiadás) Nyíregyháza, 1997. passim. 41 Németh P.: Az Árpádoktól Mohácsig 188. 42 Engel P.: Szabolcs megye birtokviszonyai 425. 43 Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (régiókutatási kísérlet). Déri Múzeum Évkönyve 1989–1990. Szerk. Gazda László, Módy György. Debrecen, 1992. 169–170., Engel P.: Szabolcs megye birtokviszonyai 426. kezelésben voltak. Végül Szilágyi Erzsébet 1484 júniusi halála után az uralkodó 1484. november 11-én fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Az adománylevélből ismerjük tartozékait is, ezek szerint az uradalom központja a Bihar megyei Debrecen mezőváros az ottani kúriával és castellummal, amelyhez a Szabolcs megyei Újváros, Máta, Szentmargita, Szentmiklós, Polgár, Pród, Vidmonostor, Hatház, Téglás, Tetétlen, Kaba, Szoboszló, Sziget és Érhegyes, a Bihar megyei Sámson, Haláp, Derecske, Tótfalu, Gáborján, Keresztúr és Szentpéterszeg, valamint Borsod megyei Ároktő tartozott.44 Corvin János her ceg (1504), majd fia halála (1505) után a debreceni uradalom a Szapolyai családé lett, kivéve Böszörményt, amelyet az ecsedi Bátoriak, és Kabát, amelyet a váradi püspökség kapott meg. 45 A 15. század második felében jelent meg a megyében az ország déli részéről származó, Hunyadi János familiárisai közé tartozó család, a varsányi Kenderesiek őse, a Malomvízi Kenderes János, míg özvegye, Szilágyi Erzsébet adománya folytán a miháldi kerületből származó Móré Mihály nyerte el a későbbi névadó birtokukat, Dadát (dadai Mórék). Természetesen a megyebeli kisebb birtokosok is gyarapították vagyonukat: a már emlegetett Bajoniak, illetve Parlagiak is ekkor váltak meghatározó családokká. Mátyás király uralkodása idején nagyobb változások ismét az egyes család fiági kihalásával következtek be: 1470-ben az ónodi Cudarok, 1480-ban a Dobi család, 1483-ban a Bezdédiek, valamikor ekkoriban a Baktai és az Upori családoknak is magvaszakadt. A Jagelló-korban a debreceni uradalommal történteken túl talán egyetlenegy jelentősnek mondható változás volt: az Upori-javakat a felesége, Upori Borbála kezével megöröklő Cékei János utóda, Márton 1511-ben örökös nélkül hunyt el, így azokat előbb Tárcai Miklós kapta meg, majd csere révén a Perényi család szerezte meg. 46 44 C. Tóth Norbert: Szilágyi Erzsébet „udvara”. In: Márvány, tárház, adomány. Gazdaságtörténeti ta nulmányok a magyar középkorról. Szerk. Kádas István, Skorka Renáta, Weisz Boglárka. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések) Budapest., 2019. 66–67., 71–72., 87. – Lásd még C. Tóth Norbert: Szilágyi Erzsébet debreceni uradalmának ispánjai és leveleik. In: Hunyadi Mátyás és kora. Szerk. Bárány Attila, Kavecsánszki Máté, Pósán László, Takács Levente. (Memoriae Hungariae 12.) Debrecen, 2019. 120–135. 45 Engel P.: Szabolcs megye birtokviszonyai 427. 46 Engel P.: Szabolcs megye birtokviszonyai 426–427. 19
