A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár és Szakkönyvtára (Nyíregyháza, 2011)

bíztak meg az akták felülvizsgálatával, szétválogatásával és jegyzékbe foglalásával. Egy kancelláriai leirat szerint 1746-ban a munka még nem sokat haladt előre, pedig a pereskedő családoknak nagy hasznára lettek volna a levéltárban lévő hiteles iratok.

1747-ben a királyi bizottság határozatában kimondta hogy: „miután a köz- és a magánemberek joga megköveteli, bizottságilag elrendeljük, hogy a jegyző, akinek hivatalból kötelessége, gondoskodjék" a levéltár rendezéséről. A következő év elejére elkészült a Jármy Ferenc alispán, Csákányi Tamás jegyző és Erős Gábor szolgabíró által kidolgozott rendezési tervezet, amely szerint az iratokat két kemény kartonlap közé fasciculusokba kell helyezni és fenyődeszka szekrényekbe kell rakni. Az aktákat tartalmuk szerint gondolták csoportosítani, a közgyűlések iratait rendezni és regesztázni, az országgyűlési iratokhoz pedig mutató (elenchus) készítését rendelték el. A tervezet szerint külön csoportot alkottak a bírósági ügyek aktái, a házi- és hadipénztári iratok, összeírások, számadások, a marha- és sertésvész, valamint a pestis iratai. A rendezett, szekrényekbe rakott aktákról ábécérendben tervezték a mutatókat, mint ahogy a családokat illető iratokat is a családnevek ábécérendjében, az idő és tartalom feltüntetésével szerették volna lajstromoztatni. A munka azonban éveken keresztül alig haladt.

A vármegyeháza Nagykálióban