A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (Nyíregyháza, 1999)
Kiadványaink - I. Évkönyvek
Szabó Sarolta: Egy currcntális könyv néprajzi vonatkozásai (A parasztságot érintő hatósági rendelkezések a nyíregyházi currcntális iratokban, 1754-1838) Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros gazdálkodása Takács Péter: Adalékok „Murokország" lakóinak életmódjához a XVIII-XIX. század fordulóján Fazekas Rózsa: Szatmár megye kézművesiparának jellemzői 1828ban Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésérc a reformkorban Balogh István: Szabolcs megye közigazgatása 1848-1871 között Galambos Sándor: A kiegyezés ellen (Böszörményi László harca eszményeiért) Margócsy József: Nyíregyháza nemzet-, ill. országgyűlési képviselői 1848-1944 között Bukovszky László: A szlovák-magyar lakosságcsere iratai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában Dráviczki Sándor: A Nyíregyházi Állami Tanítóképző 1948-1959 közötti története Nagy Ferenc: A szabolcsi diákok szerepe a forradalmi eseményekben (1956) Pál-Antal Sándor: Az erdélyi és partiumi vármegyék címeres pecsétjei László Géza: A Báthori és Ibrányi birtokok közös határának bejárása 1573-ban Matkó László: Szatmár vármegye egyházi levéltári forrásai. Atya község adattára Sípos Ferenc: Újabb adalékok és források az újfehértói hajdúk történetéhez Kiss András: Adatok egy válság történetéhez (1657. június-július) Mizser Lajos: Bereg megye Pcsty Frigyes helységnévtárában, 1864-1865 Csatáry György: A magyarországi Tiszahát történetének forrásai a Beregszászi Levéltárban László Géza: Nyíregyháza város történeti kronológiája kezdetektől 1526-ig Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 12. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1997. Tartalomjegyzék: Előszó Für Lajos: Balogh István Major Zoltán László: Néhány vonás a művelődéstörténész Balogh István arcképéhez Major Zoltán László: Balogh István müveinek bibliográfiája, 1990-1996 Gyáni Gábor: A napló mint társadalomtörténeti forrás Pavlcnko, Gcorgij Vasziljcvics: A németek letelepedése Kárpátalján a XVIII-XIX. században Mandrik, Ivan: Agrárproblémák Kárpátalján a XIX. század vegén és a XX. század elején
