A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (Nyíregyháza, 1999)
Levéltárunk történetéből
A törvény és rendelet alapján alakult ki az a mai rendszer, amely szerint minden köz- és magániratképzö szerv, hatóság, hivatal, testület, egyesület, vállalat köteles iratkezelési szabályzatot készíteni, annak alapján a működés révén keletkezett iratok rendjéről, megóvásáról irattárukban gondoskodni, az ügykezelés szempontjából feleslegessé vált irataikat selejtezni, s a selejtezés után megmaradt történeti szempontból lényeges irataikat saját levéltárukban megőrizni vagy országos vagy területi levéltáraknak átadni. Az Országos Levéltár őrzi a legfelsőbb kormányzati szervek és vállalatok iratait, a törvény és törvényerejű rendelet alapján létrejött 19 területi levéltár pedig ellenőrzi a területeiken lévő iratképzők iratkezelését, átveszi a selejtezés után levéltári őrzésbe adott iratokat. A rendelkezések kötelezővé tették országosan egységes levéltári nyilvántartás kialakítását. A levéltárak közintézmények, bizonyos hatósági feladatok mellett (igazolások kiállítása) tudományos és ismeretterjesztő munkát is végeznek. Tudományos munkatársai számára előíróit az egyetemi végzettség. A hivatkozott két rendelkezés alapján 1950-ig a kizárólag Szabolcs vármegye központi igazgatása iratait őrző levéltár feladata és gyűjtőköre hatalmas mértékben megnőtt. Az 1950ben bekövetkezett területrendezés által kialakított új megyeszervezetben Szatmár megyével egyesítve az addigi megyei levéltárat állami kezelésbe vették, s Nyíregyházi Állami Levéltár név alatt (később Szabolcs-Szatmár Megyei Állami Levéltár, 1989 óta Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára) begyűjtötte a területén lévő igazgatási intézmények, szövetkezetek, vállalatok és magánosok történeti forrásértékű iratait. Az 1975-ig levéltárban őrzött iratokról az országosan egységes nyilvántartási rendszerben évkor és iratmennyiség feltüntetésével 1976-ban elkészült a nyilvántartás (fondjegyzék). Ezt 1987-ben a begyűjtött iratok nyilvántartásba vételével újból kiadták. E fondjegyzék szerint akkor a levéltár a XIII. század végétől az elkészítés évéig a feudális korból (1847-ig) 48 a polgári korból (1848-1949) 786 a szocialista korból 1437 iratképző szervtől őriz iratokat 3352 iratfolyóméter mennyiségben. Ezeket az iratokat tudományos és kezelő személyzet gondozza, őrzi, rendezi, bocsátja az igazolást kérő vagy tudományos kutatást végzők rendelkezésére. Az újabb, 1999-ben elkészült és kiadásra váró fondjegyzék szerint a levéltárban őrzött iratok mennyisége már 5500 iratfolyóméter.
