Szatmár vármegye levéltára. Fondul „Prefektura Judeţului Satu Mare” 1402-1919 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai V. Segédletek 2. (Cluj-Napoca–Nyíregyháza, 2000)
Bevezetés
BEVEZETÉS Szatmár vármegye levéltára Annak a szakmai együttműködésnek, amelynek eredményeként ez a tudományos munka létrejött, célja nem különbözik attól, ami minden levéltári munkának, szakmai öntudattal munkálkodó levéltárosnak is célja: a kutató, a kutatás szolgálata. Sajátos jellegét viszont két ország levéltárosainak öszszefogása adja meg, akik - háttérintézményeik támogatásával - arra vállalkoztak, hogy a kutatás rendelkezésére bocsássák ennek az egyazon levéltárképző által létrehozott, de a történeti körülmények miatt megosztódott, szervesen egységes levéltári anyagnak ebben az útmutatóban helyreállított eredeti összetételét és rendszerét. Az eredeti levéltári egységnek helyreállítását és képének kialakítását viszont a korszerű archivisztikai eljárásoknak megfelelően minden anyagmozgatás, újrarendezés nélkül, kizárólag a megfelelően elképzelt segédlet kialakításával kívánták elérni. Történeti valóság, hogy esetünkben az első világháborút követően a levéltárképző szerv: Szatmár vármegye területén két állam osztozott: Magyarország és Románia. Ennek következményeként a két állam megosztotta egymás közt az évszázadok folyamán kialakult vármegyei levéltárat is. Ennek megfelelően a két ország levéltári hálózatának mai rendszerében végül is Szatmár vármegye egykori levéltárának rendi korabeli és a polgári kor 1920. századi anyagát jelenleg Romániában az Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága, ez utóbbi kor kis töredékét Szatmárnémetiben az Országos Levéltár Szatmár Megyei Igazgatósága, a vármegyei levéltárnak Magyarországra jutott részét pedig Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára őrzi. 1 A levéltári anyag összetételét illetően a megosztáskor országonként kialakult ugyan egy-egy sajátos jellege a levéltárrészeknek, de ennek ismerete csak nagy vonalakban tájékoztatta a kutatót, hogy Nyíregyházán őrzik szinte hiánytalanul a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyveket, jó részét az országgyűlési iratoknak, a gyűjtemény jellegű levéltári anyagot, a nemesi nyilvántartásokat, a tárgy szerint tagoltan rendszerezett régi iratok mutatóit, míg Kolozsvárt található szinte hiánytalanul a tulajdonképpeni aktaanyag, a 16. századtól kezdődő jogi vonatkozású, tárgykörök szerint kialakított alsorozatok, de ott vannak az 1790 utáni tárgyi csoportosítások szerint rend1 Indrumátor I. IV. A. IV. 310, 328.- Kiss 1997. 85.
