„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Ulrich Attila: A szatmári béke és a Rákóczi birtokok sorsa, különös tekintettel a tokaji uradalomra

tozásának köszönhető. Az állandó pénzügyi zavarokkal küzdő államháztartás elsődleges célja a királyi birtokok gazdaságosabbá tétele volt. Ez a cél vezette az udvart akkor is, amikor 1755-ben visszaváltották az egykori királynői birtokot, Diósgyőrt zálogosaitól.

9 Az északmagyarországi uradalom az egyik legjövedelmezőbb kamarai birtok volt, így nem lehet csodálkozni azon, hogy lényegében már 1755-től a diósgyőri prefektust bízták meg a tokaji felügyeletével. Később Szőllősy Ferencet, aki 1771-től állt a diósgyőri uradalom élén, 1773. augusztus 17-én nevezték ki tokaji prefektusnak. „Folyó holnapnak 6-dik napján kegyesen költ és 16-dikban alázatos tisztelettel vett Tettes Királyi Kamaraié Consiliumnak kegyes Decretumából hallanom esett felőliem fölyebbvaló Fő Méltóságos, s kegyes Uraimnak kegyes végzésit, midőn ingyen való kegyelmekbül az Tokaji Caále Dominiumnak inspekcióját gyengeségemre bíznya máltóztattak" - írta Szőllősy, majd tájékoztatta a tokaji tiszteket, hogy augusztus 22-én a Hegyaljára érkezik.

10 Azonban a század végétől az 1800-as évek elejéig külön prefektúrák működtek, csak 1807-től lett ismét közös prefektusa az uradalomnak, majd megszervezték a közös Uradalmi Igazgatóságot is. Nagy Irén kitűnő tanulmányában leírtak szerint a 18. század elején a „kincstári birtokok vétele vagy zálogbavétele volt" a legjobb üzlet, mivel a kamara sokszor áron alul árusította ki birtokait. n

A tokaji uradalom életét a fenntebb vázolt gazdaságpolitika határozta meg, ami a - szőlőmajorságokon kívül - a jelentéktelen allodizálásban, a járadékok pénzzel történő megváltásában, illetve a haszonvételek nagyarányú árendálásában nyilvánult meg. A jelentősnek mondható szőlőmajorságok szerepét a kamarai bor külföldi értékesítésén túl, sőt azt sokszor megelőzve, a termett boroknak a kamarai személyzet, az országos főurak (nádor, királyi udvar tanácsnokai), illetve a királyi család tagjai, és az udvari személyzet ellátásában kereshetjük. A tokaji uradalom „ ellátó " szerepe tehát elsődlegessé vált a 18. 9. Nagy-F. Kiss: 524. 10. MOLE332. Les., 1773. augusztus 17. 11. Nagy Irén 1930:8-9.