„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Zachar József: A szatmári béke szorgalmazója: gróf Pálffy János tábornagy

a kálvinista és lutheránus vallásnak dolgára vagy szabadságára is értetődik. Ha pedig valami kiváltképpen való dolog volna még benne, tehát a mostani diaetán elő lehet hozni, mely állapot igazság szerént kegyelmes urunknál ő felségénél fog eligazíttatni."

94 Minderre Rákóczinak Kukizówban április 18-án kelt és a kuruc rendekhez intézett terjedelmes levelében csak annyi állt, hogy „Pálffy uram világosan kimutatja, hogy a békesség tractájára s csinálására semmi authoritása s plenipotentiája nincs", majd a későbbiekben: „ha van is, ha látta is Károlyi uram a plenipotentiáját, az csak úgy mint commandérozó generálisnak a bellicumtól való plenipotentiája lészen".

95 Ezzel egyidőben Rákóczi az ezúttal „elpártolással" megvádolt Károlyihoz is levelet intézett, és ebben „Pálffy hitegetéséről" szólt.

96 Ugyanakkor, hitegetés helyett, április 19-én keltezve, Pálffy újabb időnyerés céljából és az udvari körök megnyugtatására nemcsak terjedelmes jelentéssel fordult Savoyai Jenőhöz, hanem mellékelte az utóbbi hetek felgyorsult eseményei során keletkezett iratok másolatát is.

97 Ezt követően Pálffy igyekezett meggyorsítani az eseményeket, különösképpen arra való tekintettel, hogy váratlan eseménysorozat fenyegette addigi fáradozásainak sikerét. A Haditanács április 22-i leiratából tudta meg I. József váratlan halálának hírét, mégpedig csak mintegy mellékesen, a meghosszabbított fegyverszünettel kapcsolatosan, miszerint „dicsőséges emlékű őfelsége I. József császár időközben bekövetkezett korai elhunyta a fő dologban fog változást okozni".

98 Még végig sem gondolhatta, mit is jelentsen számára a fenti utalás, megérkezett a régensi hatáskört átvett Eleonóra anyacsászárné és anyakirályné már április 20-án keltezett leirata, amely azt tartalmazta, hogy I. József elhunytával az ő magyarországi főparancsnoki megbízatása is hatályát vesztette, ezért horvát bánként utasítást kap a magyar királyságbeli méltóságokkal folytatan94. Pulay, 342. o. 95. Pulay, 367. skk. o. Az idézetek helye: 375. és 376. o. 96. Pulay, 395. o. 97. KA, HKR, Exp. 1711.Aug.-316 98. KA, HKR, Reg. 171 l.Apr.-278