„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Zachar József: A szatmári béke szorgalmazója: gróf Pálffy János tábornagy

tosabb iratokat hazai levéltárakból tartalmazza, és megközelítésünk szempontjából megint csak éppen hiányérzetet kelt. Ezúttal így a másik főszereplő szemszögéből, alapvetően a hosszas bécsi tartózkodásunk alatt az Osztrák Hadilevéltárban kezünkbe került iratok alapján kíséreljük meg, hogy megvilágosítsuk tetteit, és ezzel talán felismerhetővé tegyük háttérbeli megfontolásait. Ez a megközelítés teljesen indokoltnak tűnik, mert államférfiúi megbízatásai ellenére alapvetően katona volt, és a császári fegyveres szolgálat határozta meg gondolkodását és politikai cselekedeteit is. Az 1663. augusztus 20-án a Pozsony vármegyei Vöröskőn született és 1751. március 24-én Pozsonyban elhunyt Pálffy (IV.) János gróf, a családi körben elsajátított, majd bécsi és pármai tanulmányait követően, már tizennyolc esztendősen beállt a császári hadseregbe. Katonai szolgálatát önkéntes közgyalogként kezdte meg, kapitánnyá Bécs 1683-as védelmében játszott helytállásáért léptették elő, tíz esztendő múlva pedig folytonos török-, majd franciaellenes háborús szolgálata alapján, fokozatosan előrelépve, már elérte a generális-főstrázsamesteri, azaz az első tábornoki rangot.

8 1700-ban lett altábornagy és az addigi huszárezrede helyett egy vértesezred tulajdonosa,

9 a spanyol „örökösödési" háborúban 1704-ben lovassági tábornok lett, miközben a horvát báni méltóságot is elnyerte.

10 Ettől az időtől kezdve került bevetésre a magyarországi hadszíntéren, itteni további helytállása alapján helyezte a bécsi udvar a II. Rákóczi Ferenc hercegtől megvont Sáros vármegyei örökös főispáni méltóságba, majd léptette elő uralkodója 1709-ben, de 1707-es visszamenőleges hatállyal tábornaggyá." Témánk szempontjából a csúcsra azzal értei, hogy 1710. március 28-án felső-magyarországi parancsnokká, majd az év szeptember 26-án magyarországi főparancsnokká nevezte ki I. József.

12 Egyenes ívű és gyors háborús előmenetellel állunk szemben annak ellenére, hogy gróf Csáky György váradi püspökhöz intézett 8. Österreichisches Kriegsarchiv, Wien (KA), Akten des Hofkriegsrates, Sonderreihe Bestallungen (Bstlg), "Nr. 2520, 2719 9. KA, Bstlg, Nr. 3092, 8505 10. KA, Bstlg, Nr. 3350 11. KA, Bstlg, Nr. 3883 12. KA, Alte Feldakten (AFA), Ungarn, 1710.VII-7, Akten des Hofkriegsrates (HKR), Reg. 1710. Sept. 333