„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)
Magyari András: A Rákóczi-szabadságharc politikai és katonai problémái 1710–1711-ben
rette volna megnyerni, a politikai győzelem után nem érdekelt a kurucok általi elgondolások kivitelezésében, konkrétan, a Rákóczi által tervezett szövetség létrehozásában. 8 1710-ben lényeges változások következtek be az európai kontinens azon országai külpolitikájában, amelyek közvetlenül érdekeltek voltak a spanyol örökösödési háborúban. Anglia egyre határozottabban nyilatkozik a hadműveletek befejezése és az európai béke megteremtése mellett, hogy elejét vegye a kontinentális hatalmi egyensúly megbomlásának. Ilyen körülmények között a Rákóczi-szabadságharc kérdése 1710 elejétől katonai síkról egyre inkább a politikum szférájába tevődött át. Hogy ez bekövetkezett, abban meghatározó szerepe volt annak, hogy az európai konfliktusban résztvevő államok mindenike, különböző okokból ugyan, de érdeklődést mutatott a békés rendezés mellett. Franciaország már a kifulladás határára jutott mind katonai, mind gazdasági tekintetben, Anglia és Hollandia a francia partner legyengülése után nem tartja indokoltnak a hadmüveletek folytatását, a Habsburg Birodalom a magyarokkal való konfliktusának befejezésével igyekszik kedvezőbb pozíciókat teremteni kontinentális viszonyokban, Oroszország a győztes poltavai ütközet után új tényezőkéntjelent meg az európai politikában. Rákóczi a megpezsdült nemzetközi politikai viszonyokat próbálja a maga javára gyümölcsöztetni, s igyekszik a konfliktus megoldását a Habsburgokkal békés irányba terelni. Egy re gyakrabban vetődik fel az európai béke ügye is. A fejedelem és környezete hangot ad békés jellegű törekvéseinek, amely bizonyos programban áll össze. Ennek főbb pontjai: 1. Erdély szabad fejedelemség maradjon, választójoggal. 2. Az ország maradjon Rákóczi fejedelemsége alatt. 3. A felkelők megtarthatják összes birtokaikat, s újakat is szerezhessenek. 4. A rendek minden tekintetben amnesztiában részesülnek. 5. A béke foglaltassák bele az általános európai békébe. 9 8. Zayzon Sándor, i.m., 149 9. Zayzon S., i.m. 148., Fontes rerum austriacorum, II.o. 9 k. 157.
