„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)
Kovács Ágnes: A kuruc állam gazdasági helyzete a szabadságharc második felében
Kovács Ágnes A kuruc állam gazdasági helyzete a szabadságharc második felében A kuruc állam gazdasági tevékenységét és törekvéseit alapvetően a hadellátás, a fejedelmi udvartartás szükségleteinek kielégítése, és a társadalmi bázis biztosításának szándéka határozta meg. A katonáknak fegyverre, ágyúra, lőszerre és élelemre, illetve zsoldra volt szükségük, a jobbágyok az adóterhek könnyítésében, sőt immunitásokban reménykedtek, a bányászok és kézművesek tisztes megélhetést biztosító munkabérekben. Mindez megkívánta a termelési és értékesítési feltételek biztosítását, az arányos állami-megyei igénybevétel rendszerének kidolgozását és az elvek következetes érvényesítését. Megfelelt-e az új állam gazdasági irányítása (szervezete és személyi állománya) ezeknek az elvárásoknak? A felkelők kezére került területeken Rákóczi - igen bölcsen meghagyta a gazdaság irányításában tapasztalatokkal rendelkező hivatalokat és azok helyben maradt személyzetét. Ellenőrzési célzattal azonban a saját embereit nevezte ki melléjük prefektusként, inspektorként, komisszáriusként. A háború elhúzódásával a gazdasági szervezet felülvizsgálata is szükségessé vált, új intézmények felállítására került sor. Közülük a legfontosabb a központi gazdasági irányítóhivatal, a Gazdasági Tanács és a hadellátás érdekében létrehozott egységes hadtápszervezet, az Országos Főhadbiztosság volt. 1 A változtatások ellenére a gazdaságirányítás mind Magyarországon, mind Erdélyben rendi jellegű maradt. Bár a hivatalok költsége meg sem közelítette a hadseregre fordított kiadásokat, a tisztségviselők fizetése nem volt kevés. 2 Ennek ellenére gyakran előfordult a 1. A gazdasági hadtápszervezet korszerű összefoglalását adja Bánkúti Imre A kuruc függetlenségi háború gazdasági problémái 1703-1711 c. munkájában. Bp. 1991. 9-65. 2. Takács János: Közteherviselés II. Rákóczi Ferenc korában. Zalaegerszeg, 1941. 175-176.
