„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi garancia és a generális (A szatmári béke történetéhez)

ni fogja" ratifikációjához a konföderált statusok jóváhagyása szükséges. 1705. október 26-án a tárgyalások angol és holland közvetítéssel meg is indultak, József király nyilatkozata miatt a vitás kérdéseket a miskolci tanácsülésen tárgyalták meg. Károlyi az ügyben 1706. január 22. kelttel készítette el írásos véleményét. Meggyőződése, hogy garanciális megegyezésre van szükség. Votuma politikai műveltségére is fényt vet. „Mivel a garanciának alkalmatossága nem novitas, hanem majd minden pacificatioban usualtatott, s actu is practikáltatik, az minthogy a mostani traktátusban az felséges ausztriai ház az angulust és hollandust admittáltatta; azért méltán is tovább kívánhatni. Mivel penig az svéciai s prussiai királyok és az lengyelországi respublikával az hazának nagyobb securitást várhatunk, jóvallanám azokat is incorpor-altatni az garanciában, hogy mint az praemittalt dolgoknak conclusioja alkalmatosabb és foganatosabb lehetne. "

18 Az a véleménye, hogy ragaszkodni kell az Erdélyi Fejedelemség önállóságához, az ország szabad kereskedelméhez, csupán az adórendszer kérdésében nem egyezik Rákóczi véleményével. Január végén érkezett meg Miskolcra és a tanácsülésekről naplót vezetett. Ez az újabban méltatlanul mellőzött Napló-ja tájékoztat róla, hogy javaslatát elfogadták, kibővítették a garanciára felkért országok körét, Poroszország, Svédország és Lengyelország mellett Velencét is bevették, azzal a meggondolással, hogy a garanciát vállaló országok között ne csak egy katolikus ország legyen. Egyetértésben döntöttek róla, hogy a feltételek között ragaszkodnak az Erdélyi Fejedelemség önállóságához. Az eredményt Károlyi így összegezte: „az egész senatus votumából konkludáltatott, hogy tudni illik ... igen is a jó békesség szükséges lévén, a mediatinak rescribáltassék, és tovább is folytassa Kegyelmes urunk, mint a Confederationak vezérlő fejedelme, a szécsényi articulus szerint együtt a senatussal. "

,IJ Álláspontja 1708 után sem változott. Közelről ismerte a hadiviszonyokat. Az egyik legjobb információs hálózattal rendelkezett. Ismerte az 1708. évi béketárgyalási kísérletet, tudnia kellett a hágai (1709) és a gertruydenbergi (1710) békekongresszusról. 18. Csekély elmélkedés 1706. január 22., és a miskolci tanácsülés naplója. Károlyi Oklevéltár 1897. V. köt. 374, 381,387. - THALY 1892. III. köt. 519. Vö.KÖPECZI-VÁRKONYI, 1976. 235-238.-KOVÁCS, 1988. 87-88. 19. KÁROLYI, Napló, 1706. január 30-február 9.