„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)
R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi garancia és a generális (A szatmári béke történetéhez)
ború alakulásához, nevezetesen a franciákra nézve előnyös fejleményekhez. Az egyensúlyi állapot 1708. augusztus 3-án a trencséni csatavesztés következtében felborult, és nyilvánvaló lett, hogy katonailag a Rákóczi-szabadságharc vesztésre áll. Nagyon sok forrás közül érdemes idézni a császári táborból kiadott és széles körűen terjesztett röpiratot. 17 Ez a 16 oldalas írás Hungarus Fidelis /Hűséges magyar/ és Infidelis / Hűtlen / párbeszéde. A szöveg elején kiderül, az Infidelis nem más, mint gróf Forgách Simon, a hűséges magyar pedig néki egyik férfirokona, akik végig megmaradt a király hűségében. A szöveg antik műveltségről és barokk képi világról tanúskodik, írója a heliocentrikus világképet fogadja el, és természeti , történeti példákon át vezeti le, hogy Magyarországnak el kell fogadni a főhatalmat. És ugye van égboltozat, nemde annak elsője a Nap, amely fénnyel áraszt el.... A világ bizonnyal az őskáoszba zuhanna vissza, ha nem kormányozná a természet rendje "(Pag. 9.) Amint látod: minden uralom alatt áll, egyedül te nem akarsz királyt, te szegülsz szembe királyoddal, belerohanva a tébolyodott szabadságba... " „ Mi szükség volt rugdalózni az ellen az iga ellen, amelyet a magasságos Isten öröktől fogva rakott rá az alárendeltekre " Dicséri Forgách kiváltságos hatalmát, „O, ti halhatatlan istenek ! Vajon még meddig fogjátok a mi sorsunk sötét napjait a nyomorúságok állandó örvényével még sötétebbé tenni!" (Vö Cicero!) Jellemző, ahogy a nemzetközi helyzet elemzi Fidelis: „ Vajon miféle felforgatója lett a gall fordulat nagyon is gőgösen felékesített szabadságtoknak..." Azt, hogy az erőviszonyok végletesen a császáriak oldalára billentek, magával Rákóczi hívével mondatja el: 17. Dialógus inter Hungarum Fidelem et Infídelem, post Trenchiniensem pugnam, in Campo Nagy Tapolcsaiensi concinnatus. Anno 1708. 7. Augusti. Wien HHStA Csáky Archív. Fasc, CXXXII. No 13. Ouart formátumú füzet, nagyon romlott, vízfoltos, agyonolvasott, 16 lapos füzet. Másolat. Feltehetően nyomtatott röpiratból másolták. A szöveg hiányos. Megfejtésében Dr. Kenéz Győző volt segítségemre. Szerzője Heister közvetlen környezetében keresendő. Műfaja a nagy múltra visszatekintő párbeszédes forma. Nemzetközi előzményeiről, a latin eredetiről és a röpirat egészéről kölön tanulmányban foglalkozom .