Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Papp Klára: A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre végrendeletének sorsa (1748–1815)

praediumot és Kettős Ellenzőt 108 jobbággyal, 33 zsellérrel, 158 V2 sessióval, 215 ökörrel, 1659 köböl gabonával és 850 szökött jobbággyal. Csáki Gábor örököseinek jutott Tiko, Bezdéd, Csáka, Klitz, Mustfal, Osvaj falvak, Csürfal és Kettősmező praediumok 107 jobbággyal, 29 zsellérrel, 158 V2 telekkel, 272 ökörrel 1776 köböl gabonával és 139 szökött jobbággyal. Ez utóbbiakat azért jegyezték fel ilyen pontosan, mert a megállapodásban kikötötték, hogy „az osztozó atyafiak a rész szerint nekik jutott profugus jobbágyokat visszaszerzik. " Az is szerepelt az egyezségben, hogy mivel mészkő csak Klintz helységben található, az atyafiaknak lehetőségük marad, „hogy szabadon égessenek és hozzávaló fát vágassanak a Klintzi határban. " Az egyik legnagyobb nyereségnek talán a Csáky Imre „hagyatékában maradt mobiliák köre" maradt, amelyről a Lázár örökösök lemondtak. A leányág képviselői Csáky Imre ingóságait magukhoz vették, s a fiúággal folytatott hosszú per alatt megtartották. 1807-ben a fiúág képviselői már magát a Királyi Táblát okolták, hogy hozzájárult a helyzethez, elfogadva az alperes leányág érvelését. Szerintük ugyanis hitelt érdemlő írásos bizonyítékok nélkül nem igazolható, hogy az ingóságok nem Csáky Imre szerzeményei, hanem Csáky Lászlótól és Istvántól maradtak az erdélyi ágra. Szerintük, amikor Csáky László török földre költözött, akkor „ minden bizonnyal a maga pénzét és fellelhetők nem hagyta a testvéreinek, hanem rationaliter fel téve, azokat magával vitte, ami annál bizonyosabb, hogy ugyan akkor az Ingatlan Javát is el adta. " A felperesek képviselői azt sem értették, miért nem kapták meg a Csáky Imre halála után megmaradt - szerintük kb. 30 000 forintra taksált - pénzösszeget. Az ő érvelésük szerint a gyilkosság nem volt valós, az arra való hivatkozás csak azt a célt szolgálta, hogy a leányág ez által tegye bizonytalanná a hátra maradt pénz mennyiségét. Bizonyosnak látszik, hogy a leányág az erdélyi törvényekre hivatkozva és rokonainak kapcsolatait kihasználva akasztotta meg a fiúág követeléseinek teljesítését. A felperesek viszont azt állították, hogy Csáky Imre hagyatékából kifizettek olyan adósságokat is, amelyek az apjáról szálltak rá, de ezeket a fiúág szerint nem a hátramaradt szerzeményből kellett volna kifizetni. (Még az sem nyert bizonyítást, hogy az adósságok ősiek, vagy a Csáky Imrére háramló kötelezettségek voltak-e, hiszen a fiúág szerint az alperesek azt iratokkal nem bizonyították.) Sérelmezték azt is, hogy öccse fogsága idején Csáky Zsigmond kezelte a jövedelmeket, de a Gubernium kérése ellenére nem adott számot róla, „ maga manipulálta, mégpedig tetszése szerint", s csak halála közeledtekor nevezett ki azokra praefectust. Mivel az alperesek az ingó és ingatlan vagyonnal együtt az összes leveleket is megszerezték „s ma is használlyák", náluk maradtak a jövedelmet igazoló kimutatások is. Bizonyítékok hiányában pedig lehetet-