Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szabó Géza: Nyírbátoriság. Egy feltételezett fogalom a XIX–XX. sz. fordulóján

SZABÓ GÉZA NYÍRBÁTORISÁG Egy feltételezett fogalom a XIX-XX. század fordulóján „Miklós:... A reformátusok temploma ma olyan szegényes, mint a parasztok putrija. Kivéve a padok gyönyörűséges rajzolatait... Ilyeneket láttam én Itáliában... És éppen ezért tudom, hogy lehetne ma is a megfogyatkozott Bátor... Liszkai: (rezignáltán)... európaivá tenni. Mert a Báthoriak alatt ugyebár Bátor európai város volt. " (Balázs József: A bátori advent) A címben jelzett fogalmat a debreceniség mintájára alkottuk. Az analógiából azonban nagyrészt mellőzhetőnek érezzük, hogy Kazinczy elfogult Debrecenminősítésének tartalmával, az öntelt szűklátókörüséggel, a maradisággal, a provincializmussal

1 azonosítsuk. Inkább Balogh István által korábban a Cívisek társadalma, majd főleg a Debreceniség és a Cívisek világa c. munkáiban megrajzolt, az önálló, jellegzetes vonásokkal rendelkező közösség karakterjegyeit, illetve azok társadalmi hátterének példaértékű történelmi feldolgozását tartottuk követendőnek.

2 Egy feltételezett fogalom történelmi realitása természetesen az elemzés kísérlet-jellegénél fogva is vitatható, de Nyírbátor esetében a város dualizmus kori történetének forrásai ismeretében úgy érezzük, korábban is, a századfordulón is, a környezetétől és a hasonló nagyságrendű településektől erősen eltérő adottságok, és korszakunkban a városvezetés és a városlakók kollektív önképe, a politikai, gazdasági kihívásokra adott sajátos bátori válaszaik indokolják a nyírbátoriság fogalmának feltételezését és vázlatos elemzését.

3 1 Lásd Julow Viktor: A debreceni felvilágosodás problémái. In.: Julow Viktor: Árkádia körül. Bp., 1975. 98. 2 Balogh István: Civisek társadalma. Bp., 1948.; Balogh István: Debreceniség (Egy irodalmi fogalom története és társadalmi háttere.) KLTE Studia Litteraria VII. Debrecen, 1969. (a továbbiakban Balogh, 1969.) 11-53., Balogh István: Civisek világa. Bp., 1973. 3 Szeretnénk elkerülni a látszatát is annak, hogy Debrecen és Nyírbátor jelentőségét párhuzamba állíthatónak tartjuk. Lásd ehhez példának Balogh István szellemes „aránypárját": „A debreceni civist a kor legálmodozóbb forradalmárai sem merték volna... a lyoni vagy párizsi citoyen-nel összehasonlítani." (Balogh, 1969. 27.)