Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Gazdag István: Debreceni hétköznapok a kormány Debrecenben tartózkodása idején

GAZDAG ISTVÁN DEBRECENI HÉTKÖZNAPOK A KORMÁNY DEBRECENBEN TARTÓZKODÁSA IDEJÉN

1 A képviselőház és a felsőház vegyes ülése - Kossuth Lajos javaslatára - közfelkiáltással elhatározta, hogy a kormány és a képviselőház ideiglenesen átteszi székhelyét Debrecenbe.

2 A főváros és a fél ország elvesztése, az osztrák katonai túlerő fenyegetése megingatta a sikerbe vetett hitet és bizalmat. Ezt a válsághangulatot mélyítette a fővárosból való kapkodó, tervszerűtlen menekülés. Áttelepítendő volt mindaz, ami az államgépezet - amely éppen csak kialakulóban volt működtetéséhez, de mindenekfelett a talpra álláshoz, a küzdelem megszervezéséhez szükséges volt. A legfontosabb államvagyon és berendezések csomagolására mindössze egy hét állt rendelkezésre, január 5-én a magyar csapatok már elhagyták Pestet. Nem véletlen tehát, hogy sok szükséges dolog a fővárosban maradt. Szolnokig vasúton lehetett utazni és szállítani, de a pesti-szolnoki és a pesti-gödöllőitiszafíiredi országúton is szüntelenül szekérkaravánok vonultak 20 fokos hidegben kelet felé.

3 Kollár János, Békés vármegye küldötte a megyei bizottmányt így tudósította a menekülésről: „A felszereletlen honvédek át/ázottan, dideregve, A debreceni események összefoglalását adja: A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849. január-május. Szerk. Szabó István. Debrecen, 1948. (a továbbiakban Szabó, 1948.); Debrecen 1848-1849. Események, dokumentumok, bibliográfia. Szerk. Bényei Miklós. Debrecen, 1974. Kossuth Lajos 1848. december 31-én délelőtt a képviselőházban javasolta, hogy a kormány és az országgyűlés távozzék a fővárosból egy olyan helyre, ahol a további küzdelmet meg tudja szervezni. A délutáni ülésen megszületett a határozat, hogy a kormány és az országgyűlés székhelyét át kell tenni Debrecenbe. Szabó István: A küzdelem szervezése. In: Szabó, 1948. 101-205.; Mészáros Lázár hadügyminiszter az országgyűlésben kifejtette, hogy Magyarország tulajdonképpeni ereje a Tiszán túl fekszik. Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harca 1848-49-ben. Budapest, 1882-1889. 1-3. kötet, (a továbbiakban Gelich, 1882-1889.) Az áttelepítést Csányi László kormánybiztos és Vetter Antal tábornok irányították. Halassy Kázmér kormánybiztos Szolnokról 6242 szekeret indított Debrecenbe, illetve Karcagra. „Az áttelepülést végül is megoldották, azonban ez mit sem változtatott azon, hogy a küzdelem félelmetes válságba jutott, s alig felmérhető feladatok elé került." Szabó István: A küzdelem szervezése. In: Szabó, 1948. 106.