Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)
Für Lajos: A Bossányi-hagyaték összeírása, 1765.
lehetne szaporítani azokat a különböző kombinációkat, amelyek a részarányú tulajdonlások és a pillanatnyi valóságos birtoklások megannyi változatát fednék fel. Fontosabbnak gondoljuk azonban, hogy - a mostani példánk alapján is - a rendi társadalom birtoklási viszonyainak egyik - a történetírásban kellőképpen alig méltatott - jellegzetes tulajdonságára felhívjuk a figyelmet. A bemutatott példákból is nyomban szembetűnik, hogy a birtoklás-tulajdonlás rendjében a bizonytalanság valójában azzal kezdődött, amikor egy-egy településnek több birtokosa-földesura volt. A tulajdoni részarány, a juss, a portio az ilyen esetekben részint annak elmosódó vagy erősen vitatott eredete, az öröklések hullámzása, részint az arányrészek nagysága, a különféle zálogosítások és birtokcserék miatt valóban nem, vagy alig-alig lehetett tudni, hogy kinek-kinek mekkora a tényleges tulajdona. Minek révén könnyen felszítható viszálykodások, pörlekedések áraszthatták el a föld- és jobbágybirtoklások világát. Akár egy-egy település, akár egy-egy ilyen kiterjedt, öt vármegye területén szétszóródott birtok-komplexumról lett légyen is szó. Maga a fölmérés is említ több ilyen tisztázatlan, vitatható esetet. így pl. a Heves megyei Sírokon, ahol a birtokosok ugyanazok voltak és ugyanolyan arányokban osztozkodtak a sokkal kisebb lélekszámú és határú településen, mint Dévaványán és Fegyverneken, az említett Dévay alispánsága idején pörlekedő vita támadt a generális és a négy linea között. Az alispán regnálása alatt mind Sirok falu, mind a körülötte lévő puszták földje „fel osztatott, és külön külön minden Lineának földje és réttye excindáltatott vala ". Ám mivel az „ osztály a négy linea részéről felettébb károsnak tapasztalván ", ezért igazságos korrekciót kértek - peres úton - a megyétől. Végül is a „Compossessor urak" úgy egyeztek meg, hogy egy „Mathematicus által az egész határok mind itt, mind több helységekben [tehát másutt is!] és Pusztákban mérettessenek meg ". És ha a felmérés során valóban több lenne Haller generális szántó- és rétföldje, mint amennyi a „hasonfele" portió után járna neki, akkor azt vissza kell adni a „négy Lineáknak". A felmérés megtörtént, s „elsőben is a Generális szántóföldje sequestráltatott", a négy lineákét pedig „két darabban" adták ki - amit viszont ők még nem osztottak el maguk között. Azt tapasztalták azonban - így az összeírás -, hogy a „Jobbágyság részire elegendő föld fog belőle juthatni" (mármint Sírokon). Végül fontosnak tartották megjegyezni, „hogy a maga határán ezen helységnek tsupán csak egy nyomásra lészen a földje, a más nyomása pedig mind eddig, mind pedig ezután is a Rosnoki pusztán lészen. 5 A földbirtoklás területén uralkodó nagyfokú bizonytalanság másik fontos forrása, eleme - amint erre a siroki példa is utalhat - abból fakadt, mit kellett (lehetett) érteni a kinek-kinek járó településbeli arányrész (fél, negyed, nyolcad 15 R.L. i.h. 97-98. föl.
