Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szendiné Orvos Erzsébet: A debreceni városi jegyzőkönyvek fordítója. Interjú a 90 éves Balogh Istvánnal

Lényegében a jegyzőkönyvek esetében nem is beszélhetünk a tanács ülésein készített, minden ügyet összefoglaló, hitelesített írásba foglalásról. Eleinte csupán a közel azonos idejű, utólagos feljegyzésekről van szó, amelyeket a jegyző az általa legfontosabbnak ítélt eseményről vetett papírra. A jegyzőkönyveket a jegyző - először csak egy, majd a XVII. század második felétől kettő - vagy aznap, vagy közvetlen utána jegyezte le. Ezek közhitelű írásoknak számítottak, hivatkoznak is rá később, hogy szerepel-e a jegyzőkönyvben, vagy nem. Ami érdekes, hogy mindig fel van tüntetve, főleg a XVII. század második felétől, hogy a jegyző távollétében az írnok jegyezte fel valami papirosra az eseményeket, és utána írták a jegyzőkönyvekbe. Egy kicsit a jegyző személyétől is függött, hogy mi került a jegyzőkönyvbe. Három jegyző nevét ismerjük, az elsőt mindjárt az 1547-es jegyzőkönyvből, majd később még kettőt megtaláltunk. A XVI. század második felétől már helyettese is van a nótáriusnak. - Én folytatom Pista bácsi munkáját az 1606-1607. évi jegyzőkönyvvel. Nekem nagyon nehéz kérdés volt, hogy hogyan közöljük a magyar szövegeket: teljesen szöveghűen, vagy a mai magyar helyesírásnak megfelelően? Én ez utóbbi mellett kardoskodtam, és a 6. kötetet is így dolgoztam fel. Az eredeti olvasat megtalálható a levéltár adattárában, így a nyelvészkedő kutatók előtt sem lehet akadály! - Ez nekem is sok gondot okozott. Az első 10-12 jegyzőkönyvben például a „providus" szót a glosszárium nem is igen fordítja le. Határozottan megállapítható a gyakorlatból, hogy polgárt jelent, és nem kiváltságot jelöl, hanem egyszerűen mezővárosi polgárt. Viszont a XVI. század második felétől már elég sok vita is van ekörül, sok nemes telepedett be a városba, és ettől kezdve beszél a jegyzőkönyv „nobilis"-ről, illetve „agilis"-ről. A „nobilis" fordítása minden további nélkül feloldható, jogállást jelent akkor is, ha mezővárosi polgár, ekkor is nemest jelent. Az „agilis" szó fordítása bizonytalan, talán a legjobb meghagyni, aztán megmagyarázni, hogy ez egy olyan jogállású személy, aki anyjára nézve nemes, de apjára nézve nem, és nem élvezheti teljesen a nemesi jogállást. - Ezek a latin nyelvű részek fordításának kérdései, de én elsősorban a magyar szövegek visszaadására vagyok kíváncsi. - Mikor az első értekezlet volt, abban állapodtunk meg, hogy a XVI. századi szövegeket betűhíven közöljük. Ez az olvasásnál bizonyos nehézséget okozhat, de ezek a jegyzőkönyveket nem is a nagyközönség számára szántuk. Ezek előzőleg is azzal a szándékkal készültek, hogy a diplomatikai jártassággal nem rendelkező és a latin nyelvben is járatlan kutatókat tájékoztassa. - Egy másik fontos kérdés a keltezés. Pista bácsi a lerövidített dátumot teljesen feloldja. Hova fordulhatunk segítségért, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban?