Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szendiné Orvos Erzsébet: A debreceni városi jegyzőkönyvek fordítója. Interjú a 90 éves Balogh Istvánnal

- Végül hat év alatt jutottak el az első kötet anyagának végére 7 füzetben. 1984-ben, amikor már a hetedik füzet jelent meg a magisztrátusi jegyzőkönyvekből, az akkori igazgató, dr. Gazdag István így nyilatkozott a Hajdú-Bihar Megyei Naplónak: „Ez volt az a kiadványunk, mire sokan azt mondták, kettő sem fog megjelenni belőle. " Mire gondolt ekkor az igazgató úr, milyen nehézségekre utalt? - Nem tudom, nem beszéltünk róla sosem. Szendrey István szerkesztette egy darabig a köteteket. Nem is mindegyiket én másoltam, Szalay Emőke és Komoróczy György is részt vett a munkában. Annyit tudok csak, hogy az első időkben elég bajos volt a pénzügyi keretnek az előteremtése, de a harmadik kötettől a városi tanács rendszeresen támogatta a levéltárat ebben. - Talán ezen a téren is könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozza a mai kiadásokat „a szellemi örökség felkutatása, összegyűjtése és közkinccsé tétele céljából", s a megjelentetéshez szükséges összegeket pályázat útján lehet elnyerni. Térjünk vissza Szalay Emőkére! A magisztrátusi jegyzőkönyvek fő fordítójának Pista bácsit tekinthetjük. P. Szalay Emőke 1983-ban kapcsolódott be a munkába és 9 évig fordította a köteteket (1555/56-71, majd 1575-86). Mi az oka a szünetnek? - Akkor a „Debrecen története" című köteten dolgoztam, ez sok időt elvett, ezért nem tudtam foglalkozni 3-4 évig a jegyzőkönyvek fordításával. - Ezután szeretném, ha a kiadás szakmai jellegű kérdéseiről beszélnénk. A regeszta, vagy teljes terjedelmű közlés dilemmájáról már volt szó. További problémát jelenthet már a munka kezdetén, hogy hogyan válasszuk el az esztendőket, mivel a naptári év nem volt azonos a közigazgatási évvel. - Először a naptári évhez igazodtunk. A közigazgatás vezetője Szent György-naptól Szent György-napig (április 24.) volt hivatalban. Valamikor, már nem tudom pontosan, áttértek a december 30-i évzárásra. -Az 1570. évi jegyzőkönyv bevezetőjében olvastam erről. 1586-ban bizonyossá válik, hogy a főbíró hivatalba lépése január l-jén történik. - Igen ám, de nem minden esztendő teljes. Nem lehet tudni, hogy mi oknál fogva hiányoznak. A nagy hiányokat lehet tudni, de van olyan magisztrátusi jegyzőkönyv, ahol nincs befejezve az év hivatalosan. Közben az igazgatási szervezet is változott. Egészen korán, a XVI. század első felében még földesúri intézkedés alapján jött létre a városi igazgatás. 1547. óta, mióta a jegyzőkönyvek megvannak, vagy legalábbis sorozatuk több-kevesebb hiánnyal fennmaradtak, azóta nemigen látszik, hogy különösebben a felső hatóságok akár földesúr, akár fejedelmi hatóságok beavatkoztak volna. Egészen Báthori István fejedelemségéig. Ott meg lehet állapítani néhány utalásból, hogy bizonyos mértékben kiteljesedhetett az önkormányzat. Ez azonban nem érződik magán a jegyzőkönyvön.