Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Gottfried Barna: Egy beszéd következményei. Egan Ede a rutén akcióról

Mondandójának legérdekesebb része az a határozati javaslat, amelyben az Egan jelentésében megfogalmazottak számszerű, statisztikai vizsgálatát szorgalmazta. Firtatta a bevándoroltak, a kocsmárosok, regale- és malombérlők, a kereskedők nemzetiségi és vallási összetételét. Érdekelte az, hogy vajon hány magyar állampolgársággal nem rendelkezőt vettek fel a választási névjegyzékekbe, illetve hányan tagjai közülük valamilyen képviselőtestületnek. Barta Ödön

47 képviselő Egan beszédét túlzásoktól hemzsegő, szükségtelen kirohanásnak tartotta, amely alkalmas volt arra, hogy felszítsa a szenvedélyeket. Tette mindezt magánvéleményének előadásakor, az állam képviselőjeként. Ezt az eljárást a képviselő elfogadhatatlannak, illetve a munkácsi értekezletet olyan alkalomnak ítélte, ahol érdemi, tárgyilagos vitát nem lehetett folytatni. Barta jelen volt Egan beszédének elhangzásakor, sőt hozzá is szólt.

48 Akkor és ott - ellentétben a már említett György Endrével - nem határolódott el Egan nézeteitől. Az akciót hasznosnak ítélte, a kiterjesztését szükségesnek látta. Hasonlóan vélekedett képviselőházi beszédében is. Az akció kiterjesztéséről szólva fölöslegesnek tartotta egy, a helyszínen működő „nagyszabású kirendeltség" (irányító hivatal) létrehozását. Az akció vezetését a földmívelési minisztérium illetékes osztálya által tanácsokkal, instrukciókkal ellátott helyi gazdasági egyesületekre bízta volna, amelyek jól ismerik a helyi viszonyokat, tárgyilagosan tudják mérlegelni a szükséges lépéseket. Ellentétben azokkal (vélhetően Eganra is utalt), akik a régió adottságait figyelmen kívül hagyva, fölöslegesen nagyszabású és lényegtelen lépések megtételét látták, látják szükségesnek. Barta szerint az akció működési területén zsidókérdés nincs, azt kívülről és mesterségesen szítják. Természetesnek tartja, hogy: „az ott bennlakó, évtizedek óta adót fizető, műveletlen bár, de a magyar állam iránt nem ellenséges, nem kifelé gravitáló helybeli és családot alapított emberek, kik véletlenül zsidók is, nem szívesen látnak olyasmit, amiről azt hiszik, hogy ellenükre van. "

49 A galíciai bevándorlással kapcsolatban megemlítette, hogy annak megakadályozására Munkácson - Nedeczey János képviselő javaslatára - bejelentő hivatalt hoztak létre. A bevándorlás megszüntetésével - szerinte - egyetért Bereg vármegye adminisztrációja, a „pártatlanul érdeklődő közvélemény" és az ott már letelepült zsidóság is. Visszautasította azt, hogy az évtizedek óta ott élő, kenyerét becsületes munkával keresőket összemosták a bevándoroltakkal. Akikkel kapcsolatban a következőket állapította meg: „Konstatálom, hogy a galíciai 47 Uo. 284-286. 48 Egan, 1900. 178-182. 49 Képviselőházi napló, XXVII. 285.