Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

László Géza: Szatmár vármegye önkormányzata 1848/1849-ben

behelyettesíthessék a vármegye új vezetőségét, az 1848. május 16-án összeülő első képviselő bizottmányi ülésen a régi tisztikar egységesen lemondott.

76 A hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben a bizottmány a megyei tisztikarral is rendelkezett. E jogosítvány különösen meghatározó volt a megváltozott viszonyokhoz alakítandó hivatal- és bíróságszervező tevékenység során. Politikai tekintetben a megye elvesztette az országgyűlési követek küldésének és visszahívásának jogát, már utasításokat sem adhatott nekik. Ehelyett viszont a központi választmány révén, az országgyűlési képviselőválasztás megszervezésében és lebonyolításában volt szerepe. A képviselő bizottmány ülésein országos kérdéseket is megvitathatott, és feliratot küldhetett a nádorhoz vagy az országgyűléshez.

77 A jogszolgáltatás terén változatlan maradt a megye hatásköre. Ezután is maga választotta, szervezte bíróságait, amelyek hatásköre és munkája a földesúri bíráskodás megszűntével jelentősen megnőtt. A vármegye közigazgatási feladatai az ügykörök szaporodása miatt szintén megnövekedtek. Továbbra is végrehajtotta a felsőbb hatóságok, valamint saját határozatait. Megszűntek az insurrectio teendői, helyébe léptek azonban a nemzetőrség szervezésének feladatai. A törvény a szabad királyi városok és a rendezett tanácsú községek kivételével, minden település nemzetőrségének felállítását a megyékre ruházta. Az erdők felügyelete is a megyei közigazgatásra hárult. A megszűnt földesúri joghatóságot az árvaügy területén szintén a vármegye vette át. A bírói és árvaszámadásokat is a megyei számvevőszéknek kellett felülvizsgálnia. A fentieken kívül a polgári állam bürokratizmusa és a szabadságharc igényelte tennivalók rengeteg közigazgatási teendőt hárítanak a megyére. Ezután is szedi az adót, és a szakigazgatási feladatok (pl. tanügy, vízügy, útügy, közbiztonság) hosszú sorát látja el. Azaz a megyei hatóság politikai súlyának csökkenése ellenére, továbbra is az egyik legfontosabb szerepet töltötte be a korabeli magyar államigazgatásban.

78 A nagy létszámú önkormányzati testület állandóan nem ülésezhetett. Ezért az első rendes képviselő bizottmányi gyűlésen, 1848. május 16-án döntöttek a testületjövőbeni összejöveteleinek gyakoriságáról és idejéről: „Minden hónapban képviselő bizottmányi gyűlések fognak tartatni, és pedig minden bizottmányi gyűlés 1-ső napja az azon hónapban eső harmadik hétfő leend... "

79 Ezt a határozatot azonban nem sikerült mindig betartani, az események ugyanis csak ritkán tették lehetővé az egyhónapos várakozást. Ezért gyakran hívtak össze rendkívüli gyűléseket is.