Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

László Géza: Szatmár vármegye önkormányzata 1848/1849-ben

Szemere Bertalan belügyminisztert, hogy „A közgyűlést már eleve, mint a miniszteri országos bizottmánynak bejelenteni szerencsém vala, május 1-ső napjára tűztem ki, az erre küldendő községi képviselők száma iránt küldöttségileg hozott határozat megszorítást nem tett, s hogy képviselőket a községek küldetnek, megyeszerte közhírré tétettem. "

33 Arról, hogy Szatmár vármegyében a régi joggal nem rendelkező lakosok képviselőit miképpen választották ki és delegálták az első polgári közgyűlésbe, sajnos nincsenek adataink. Csak sejtjük, hogy a település elöljárói döntöttek a küldöttek személyéről és számáról. Az ősgyűlési jegyzőkönyv mindössze annyit árul el, hogy a másodalispán „Sietett e megyének egyetemét, az utóbb említett törvény értelmében, akként egybehívni, hogy a törvény által személyes megjelenésre és szavazatra jogosítottakon kívül, a megyei lakosok községenként, ezen közgyűlésre képviselőket utasítsanak. "

34 A szervezés eredményeként Gabányi Sándor másodalispán elnökletével a nagykárolyi megyeháza udvarán 1848. május elsején megnyílt Szatmár vármegye ősgyűlése. A résztvevők létszámát a „Jelenkor" tudósítójának becslése alapján ismerjük: „Szatmármegye közönsége a nép mintegy 4-5 ezer számmal jelent meg az új törvények meghallgatására."^

5 Arról, hogy ezek miként oszlottak meg a régi jogon jelen lévő nemesek és a közrendűek képviselői között, semmit sem tudunk. A szakirodalom szerint e két osztály aránya - ha megyénként voltak is némi eltolódások valamelyik javára - országosan kiegyenlítette egymást. A településeket általában a bírók, jegyzők, lelkészek, gazdák és mesteremberek képviselték.

36 Úgy gondoljuk, hogy ez Szatmár vármegyében sem történt másképp. Az ősgyűlésnek a belügyminiszteri végrehajtási utasítás négy feladatot adott: a) Az 1847/1848. évi országgyűlési törvények hivatalos kihirdetése, a nép közötti megmagyarázásának és olcsó megvásárolhatóságának biztosítása. b) A vármegye országgyűlési választókerületeinek megállapítása, és e határozat megküldése a Belügyminisztériumnak. c) A vármegyei középponti választmány megalakítása, az országgyűlési választások lebonyolítására. d) A vármegyei képviselő bizottmány megválasztása, amely átveszi a vármegyei önkormányzat újabb rendezéséig a szünetelő vármegyei közgyűlés szerepét.

37 Az ősgyűlés levezetéséről elég keveset tudunk. Az biztos, hogy „A gyűlés a megye udvarán a szabad ég alatt tartatott. Elnök alispán^ örömszavakkal köszönté a népet, kiket a haza alkotványába fogadott, a népet és nemességet testvéri szeretetre hívta fel. "

39 Gabányi Sándor másodalispán előbb ismertette az