Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Gazdag István: Debreceni hétköznapok a kormány Debrecenben tartózkodása idején

újságírók igyekeztek érvényt szerezni a sajtótörvény lényegének: a szabad sajtó minden titkok kútforrásához képes eljutni! Az Alföldi Hírlap szóvá tette a városi, megyei közélet fonákságait, a polgármester és a képviselők vitatható magatartását, a nemzetőrség körüli vitákat, a városlakók és a menekültek vitás ügyeit, a polgárok ügyes-bajos dolgait. De felvetette a kormány bizonytalan nemzetiségi politikáját is „... már több két hónapjánál, hogy egyik néphez sem szólunk saját nyelvén...''' Debrecen város közéletét, az itt megjelenő újságok informáltabbá, színesebbé tették. Gazdaság A város kereskedelme és ipara igencsak megsínylette a rendkívüli időszakot.

19 A házbirtokosokból kétezer - zömmel iparos-kereskedő - van távol a harctéren, ezen felül jónéhányan a város körüli szolgálatot adják, ugyanakkor kb. hétezer katona állomásozik a városban. „... nem okosabb volna-e - vetette fel az Alföldi Hirlap szerkesztője — ha a nemzetőrök, mint többnyire mesteremberek, rendes foglalatosságaikat folytatnák, s helyettök az itt lebzselő katonák teljesítenének őrszolgálatot? A város nagy jelentőségű vásáraira a régi nagy tömeg töredéke sem látogatott el! Debrecen legnagyobb vállalkozása, az István Gőzmalmi Társulat 1848júniusában kezdte meg a teljes termelést, de teljes értékű üzleti tevékenysége csak a háború után bontakozott ki. Somogyi Gábor 1849 májusában cserépgyár építéséhez földet kért a közgyűléstől a város határában döntés nem született!" Az újságíró megjegyezte, hogy az „ ... örökös privilegizált monopóliumok kora le fog járni, és bizony akárkinek szabad lesz cserépgyárat és más gyárt is állítani... ".

20 „Szentgyörgy napi országos vásárunk olyan, mintha nem is lett volna. A külső vásári boltok mind bezárva, néptelen elhagyottságban állnak. Szinte egyetlen egy pestis felső kereskedő sem volt itt... Reméljük, hogy ha Pestet a magyar seregek megszállhatják, nem sokára valóságos országos vásár fog tartatni Debrecenben..." Alföldi Hírlap, 1849. április 29. „Mi úgy hisszük: még igen nagy földterület van a város közvetlen közelében, ami most nem más, mint szemétdomb, kerékvágás, mocsár és sertésektől feldúrt haszontalan s kietlen pusztaság, mellyel ha egyesek közt akár gyártelepnek, akár majornak és kerteknek kiosztanánk... végtelenül több haszna volna a városi lakosságnak... a város kerülete sokkal díszesebbé, levegője tisztábbá, egészségesebbé változnék át." Alföldi Hírlap, 1849. május 13.