Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Nyakas Miklós: Szente Bálint (1829–1891). Egy hajdúvárosi életrajz-vázlat a XIX századból, történelmi tanulságokkal

Mi késztethette Szenté Bálintot arra, hogy öreg korában - ekkor minden bizonnyal már nyugdíjas - lefordítsa Görgey Artúr munkáját, amelyre a honvédtábornok István öccse is évtizedekkel később vállalkozott. Nyilván az alapvető mozgatórugó a 48-as szerepvállalása, hiszen a tavaszi hadjáratot, az embert próbáló nyári visszavonulást Görgey főparancsnoksága alatt harcolta végig, egészen a világosi fegyverletételéig. Az ott ért benyomások érthetően foglalkoztatták egész életében. Pontos pártállását nem ismerjük ugyan, de több jelből valószínűsíthető, hogy a szabadelvűekhez állt közelebb. Ekkor már javában virágzott az áruló Görgey mítosza, amely döntően politikai indítékú volt, és főként a negyvennyolcasok közt talált termékeny talajra, s ebből következik, hogy Szenté a fordítással elégtételt is kívánt szolgáltatni egykori parancsnokának, a szabadságharc kétségtelenül legnagyobb formátumú katonájának. A fordítás körülményeinek részletes elemzésére e helyen nem vállalkozhatunk, azt azonban jelezzük, hogy valószínűen azt az eredeti 1852-ben, Lipcsében kiadott példányt használhatta, amely ma a Hajdúsági Múzeum tulajdona, s amely a gimnázium könyvtárából került mai helyére. Rendkívül becsesek lapszéli jegyzetei, amelyek elsősorban közérzetére, egészségi állapotára utalnak. Egyetlen ilyen jellegű bejegyzést érdemes idézni. „1866. sept. 11. éjjel 11 óra. Temetés, avval járó bajok, egészségzavarok, szipoly oltatás, egyéb bajok halomra tódulása! Irtózatos hőség, álmatlanság, eltörődöttség, és erre való időhiány miatt idáig jutnom csak e perczben lehete." E lapszéli jegyzetek visszatérő érdekessége a fordítás helyének jelölése, amelyet Szenté Bálint Szentegyházsziget néven ad meg. Ilyen település a történelmi Magyarországon nincs, maga a szó játékos fedőnévként értelmezhető, amelybe nevét is becsempészte. Valahogy így: Szent/e/e/gyházsziget. A kézirat gondossága arra utal, hogy azt kiadásra szánhatta, nem tudjuk viszont, hogy erre tett-e lépéseket, s ha igen, azok mellyek voltak. Szenté Bálint egyéniségét ismerve is azt kell valószínűsíteni, hogy kiadásra gondolhatott, hiszen közéleti-írói vénája erre predesztinálhatta. Tudjuk, hogy az első böszörményi újságnak, a H. Böszörményi Hírlapnak 1884-ben cikkírója, munkatársa volt.

66 Mindenesetre a fordításnak, mint az emlékirat első magyar nyelvű fordításának, helye van a magyar kultúrhistóriában, a Görgey kérdéskör korabeli megítélésénél, a Kossuth-kultusz taglalásánál is. Nehéz természetű és nehéz sorsú ember volt. Jómaga református, aki az egyház körül tevékeny szerepet is vállalt. Háromszor házasodott. Első felesége, Gaál Zsuzsanna, római katolikus vallású asszony, aki ötvenéves korában, a halotti anyakönyv bejegyzése szerint „véres aggyulladásban" hunyt el 1880. 66 Nyakas, 2001.