Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Pók Judit: A szatmári Tarpa és a beregi Dobos helységek cseréje. Az 1836. évi XXIX. törvénycikk alapján

PÓK JUDIT A SZATMÁRI TARPA ÉS A BEREGI DOBOS HELYSÉGEK CSERÉJE Az 1836. évi XXIX. törvénycikk alapján A Tisza jobb partján fekvő, hajdan mezővárosi ranggal rendelkező Tarpa birtoklásáért a XIX. század első felében több mint két évtizedes vita dúlt Szatmár és Bereg megye között. Végigtekintve a rendelkezésre álló különféle statisztikai és levéltári forrásokon, megállapíthatjuk, hogy a helység váltakozva hol egyik, hol másik megyéhez tartozott, sokszor birtokosai függvényében. A XIV. és XV század folyamán például több, az egri káptalan és a leleszi konvent által hitelesített határjáró oklevél, majd I. Lipót 1665. évi privilégiumlevele, vagy Rákóczi Ferenc 1708. évi kiváltságlevele Bereg megye törvényhatósága alá tartozónak mondja.

1 Az 1598. évi országos házösszeírás adatai között viszont Tarpa Szatmár megyei községként szerepel, amelynek birtokosa Báthori István, 138 háza van, azaz már ekkor is jelentősebb helynek számít. E forrás szerint Dobos pedig Bereg megyéhez tartozik, és 49 háza van.

2 Tarpa az 1700-as évek folyamán Szatmárhoz kerül, Bereg megye egy 1828. évi petíciója szerint földesurai, a Károlyiak csatolták hozzá.

3 Szatmár megye 1797-ben helységeiről topográfiai jegyzéket készít, és Tarpát a szamosközi járásban sajátjaként veszi fel.

4 Szirmay Antal 1 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. Bp., 1890. 420.: Bereg megye helységei között szerepel Tarpa a következő bejegyzéssel: 1321. 1470. — Beregszásztól délnyugatra fekszik. (Az 1321. évi oklevélben papjául Lászlót említik. — P. J.); — Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye. Bp.-Beregszász, 1996. 670.: 1353-ban a Tarpát birtokló Erzsébet királyné a szomszéd Marok birtokosának, a Váradi családnak kívánságára az egri káptalant és a Tarpán lakó beregi főispánt bízta meg a határ bejáratásával. 1431-ben a Marok és Tarpa közti határjárásról szóló oklevelet a leleszi konvent megerősíti.; — Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. Bp., 1940. c. munkájában a szatmári helységek között Tarpát nem szerepelteti. 2 Dávid Zoltán: Az 1598. évi házösszeírás. Bp., 2001. 101., 416. 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára. (A továbbiakban nem jelöljük, mivel levéltári forrásaink mind innen származnak.) IV. A. 501. Szatmár vármegye nemesi közgyűlésének iratati 1451-1848. (a továbbiakban IV. A. 501.) 1828. évi jkv. 2383. sz. 4 Tarpa: Tiszaújlakhoz két órányira fekszik, földesura gr. Károlyi József. Lakosai református magyarok, vásáros hely. Kelt Károly, 1797. febr. 7. (IV. A. 503. Szatmár vármegye első alispánjának iratai 1797-1848. 1. doboz, szám nélkül.)