Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Fazekas Rózsa: A „triumvirek”: Károlyi György, Széchenyi István és Wesselényi Miklós barátsága

versenyistállót azonban csak 1827-ben hozta létre, miután anyagilag függetlenné vált

11

, és megkezdte uradalmai korszerűsítését. Részt vett több lóversenydíj alapításában is: 1829-ben a három Széchenyi és a három Károlyi testvér létrehozta a „Széchenyi-Károlyi" díjat, 1830-ban alapította a „Károlyi díjat", részt vett a „Károlyi tétverseny ", az „Asszonyok díja ", a „Pestvárosi díj" és a „Nemzeti díj" finanszírozásában is.

12 Míg két barátja a lótenyésztés és a lóversenyzés témakörében elméleti munkásságot is kifejtett

13

, addig Károlyi Györgyöt csak a gyakorlat érdekelte. Sok küzdelem után 1827-ben végre megrendezték Pesten az első lófuttatást. Károlyi kivette részét mind a szervező munkából

14

, mind a díjak finanszírozásából, de a versenyzésből is. Ménesének lovai állandó résztvevői voltak a pesti, parendorfi, bécsi versenyeknek. Hogy mennyire elkötelezték magukat a lóverseny-ügy mellett, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szinte nincs olyan levelük, amelyben lovakról ne írnának. Az 1820-as évek első felében lassan egymásra találó, másként gondolkodó mágnások számára nagy lehetőséget jelentett az 1825-ben - hosszú szünet után - megnyílt országgyűlés. Széchenyiek úgy érezték, elérkezett az idő, hogy az ország jövőjéről körvonalozódó elképzeléseiket megismertessék arisztokrata társaikkal. Széchenyi és barátai meg akarták teremteni a közös gondolkodás, a vélemények kötetlen formában történő kicserélésének lehetőségét. Ezért Széchenyi és Károlyi György az országgyűlés kezdetén, 1825 októberében reuniót, vagyis politikai klubot alapítottak, ahol Takáts Sándort idézve „pipaszó" mellett tanácskozhattak.

15 Az összejöveteleket kezdetben Károlyi lakásán tartották, majd miután ezt kinőtték, tágasabb helyiséget béreltek. A klub megalakulásakor a költségeket is a két alapító állta. Ebből nőtt ki a Pesti Kaszinó, aminek szervezését már az országgyűlés alatt elkezdték. Felismerték, hogy állandó klubot az ország valódi központjává váló, egyre pezsgőbb életű Pesten kell létesíteni. Pozsony ugyanis csak az országgyűlések idejére éledt fel tetszhalálából. Gyűjtést indítottak anyagi alapjainak megteremtésére. Károlyi, aki végig a Kaszinó egyik igazgatója maradt, négy részvényt (400 pengő forintot) jegyzett. Széchenyi és 11 A Károlyi fivérek 1827-ben osztották fel egymás között az addig közösen használt családi birtokállományt. 12 Baják, 1993. 108-109. 13 Széchenyi István munkája a Lovakrul 1828-ban, a Wesselényi Miklósé A régi híres ménesek egyike megszűnésének okairól pedig 1829-ben jelent meg. 14 Már 1822-ben kezdeményezték a Lótenyésztési Egyesület megalakítását, de erre csak 1830-ban került sor Állattenyésztő Társaság néven. 1835-ben kiterjesztették tevékenységi körét az egész mezőgazdaságra, és az Országos Gazdasági Egyesület nevet vette fel, amelynek 1840-1849 között Károlyi György az elnöke volt. 15 Takáts Sándor: Kémvilág Magyarországon. Bp., 1980. 63.