Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Margócsy József: A professzori iskola (1806–1854) helye és szerepe Nyíregyháza polgárosodásában

legjobbak már annyi tudásra tehettek szert, amellyel már lehetett jelentkezni a lőcsei, iglói, eperjesi (és akár más) kollégiumban felvételi próbára. Ez az ottani bizottság arra adott minősítő javaslatot, hogy pl. beléphet a gimnázium I. osztályába, ritkább döntéssel pedig folytathatják, vagyis a II., esetleg a III. osztályban már remélhetőleg együtt haladhatnak az ottani diákokkal egyre feljebb. Egyébként a két év utáni létszámcsökkenés azt is jelezheti, hogy a két alsóbb osztályt elvégzők tekintélyes része megelégedett az addig szerzett tudással, és azt is, hogy csak annyira voltak érdemesek, - akik nem mentek tovább (akár a IV. évfolyam elvégzése után sem), az addig itt töltött idő alatt nemcsak a nagy óraszámban tanult latinba kóstoltak bele, hanem a magasabb általános műveltségben is gyarapodtak. így az akkoriban már városunkban egyre nagyobb hivatali apparátusokkal működő állami, helyi, közigazgatási és magánhivatalok, irodák fogalmazói, leíró, iktatói, előadói adminisztratív munkahelyeken immár a város kistisztviselői polgárságát alakíthatták ki. Ezekből az említett részletesebb nyilvántartásokból már kitűnik, hogy hovatovább növekszik az idők folyamán az első professzori iskolások gyermekeinek a száma, olykor az anya családjában „szokássá vált" tovább tanuló utódok megjelenése. És ebben az időszakban már nemcsak a helyben lakó, hanem a környékbeli, olykor éppenséggel más vallású iskolások száma is növekedik. (Ami a professzori iskola fokozatosan elért oktatási tekintélyét és egyáltalában a félévszázadon át fennállását is magyarázhatja.) így kerültek ide a református tisztviselő Porkoláb, Szesztay, a tekintélyes kereskedő református Török, a katolikus tisztviselő Velenczey, Virányi, a földbirtokos dzsentri Vayak, Erdőhegyiek fiai és, majd a szabadságharc íjtán - a már addigra idetelepedett - zsidó családok néhány gyermeke is. Mind többször találkozunk ugyanannak a családnak több gyermekével is. - Ugyanekkoriban jelennek meg az ún. cseregyerekek, akik általában a Felvidékről jöttek. Az itteni fiúk Késmárk, Podolin környékére utaztak, esetleg több évre is „ német szóra " a cipszer családokhoz; e családok iskolás fiai magyartanulási szándékkal érkeztek ide, ahol többnyire a professzori iskola növendékei lettek, amott pedig a már virágzó gimnáziumokban tanulhattak az arra érdemes nyíregyháziak. 5. A professzorok: 1806-1815: Karlovszky József 1815-1823: Greguss Tamás 1823-1825: Krmeszky György 1825-1854: Jurányi Sámuel