Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Papp Klára: A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre végrendeletének sorsa (1748–1815)

Ejzel jutott. Hányan voltának pedig az kik véle részesedtek a pénzben nem tu­dom, és szorgos dolgom lévén, nem is kérdeztem. " Csáky Imre anyagi viszonyai a vallomásokból nagyjából összeállíthatóak. Dániel Gréff, báró Bornemissza Pál provizora azt vallotta, hogy Csáki István­nak, Csáki Imre apjának halálakor egy félsinges ládája volt, tele pénzzel, ebből a Páter Capellánusnak adott három zacskó pénzt „a kolozsvári Torda utcai tisz­telendő Páter Jezsuiták Templomának, nemkülönben Monostori két ágú temp­lomnak és a Jégenci Templomnak megépítésére... Egy más ládában tőnek feles számú pénzt, mely pénzt is az utolsó feleségének, Haller Borbála asszony eő nagyságának testálta, melyet az említett Pátertől mindgyárt elküldék eő Nagy­sága udvarába. Ezek felett az meg mondott ládában maradott két vagy három ezer forint, az mely pénzből is temetése alkalmatosságával kötöttek... ami meg­maradóit az özvegy a fiaival megosztozott. " Apjukról maradtak bizonyos köte­lezettségek a Csáky fivérekre, de az bizonyos, hogy a kolozsvári „páter jezsui­táknak" kellett volna évente bizonyos összeget fizetniük, „melyet... nem adtának". Kötelességük lett volna apjuknak egy 3300 forintig terjedő adósságát is kifizetni, de azt sem tették. Gálos Mihály udvarbíró a Margittáról behozott pénzek három részre osztását igazolta, ugyanakkor tudni vélte, hogy Csáky Imre két ezüst kardját birtokainak elzálogosításából vette. Ez utóbbi állítását megerő­sítette egy Réti Miklós nevű nemes (egregius) is, aki szerint az egyik ezüstkar­dot a kolozsvári „ monostorbéli majorbéli, veteményes kertért adta Csáki Zsig­mond Imrének". Gálos udvarbíró kb. 19 ezer forintra becsülte Csáky Imre kész­pénzét a halálakor. 1744. augusztus 18-án megegyezés született a leányágon belül Csáky István és Csáky Zsigmond leszármazottai (vagyis Csáky Katalin és Csáky Barbara) és Csáky Gábor leszármazottai között. A megállapodást Csáky Zsigmondné Haller Katának az unitárius egyház szomszédságában, a Belső Monostor utcában lévő kolozsvári házában kötötték. A két Csáky lánytestvér kapta a szurdoki kúriát tartozékaival, allodiális szántóival, szőlőivel, legelőjével és a jobbágyok közül hetet, a zsellérek közül hármat. A Kender nevezetű egész falu szintén a Csáky leányágnál maradt. Csáky Gábor örökösei (lányának Csáky Zsuzsannának a szárhegyi Lázár Ferenccel kötött házasságából származó Lázár Druzsina, Lázár Ádám és Gábor) Szurdok helyett Tiko és Bezdéd falvakat kapták tartozékaikkal egyetemben. Abban is megállapodtak, hogy mivel csak egy nemesi kúria van, akinek Szurdokon az jut, az fizet a másik félnek - jelen esetben a Lázároknak ­800 magyar forintot. A megosztás eredménye - az egyéb kedvezmények figyelembevételével ­közel azonos lett: a Csáky leányág kapta Szurdok, Tóth Szállás, Kis Kristolcz, Szalomia, Nagy Kistolcz, Torma Patak, Gyurka Pataka helységeket, Kis Poszna

Next

/
Oldalképek
Tartalom