Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Papp Klára: A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre végrendeletének sorsa (1748–1815)

megye Örökös főispánja, valamint Bornemissza Anna és gr. Bethlen Rozália között.

14 A Marosvásárhelyi Királyi Táblán 1804. június 4-én kezdett perszakasz a XVIII. század első felére ment vissza, amikor a leányág az erdélyi ághoz tartozó Csáky Imre végrendeletének jogosságát vitatta. Csáky Imre testamentuma ahhoz a folyamathoz kapcsolva került előtérbe, amelyben a család mindkét ága szerette volna saját jogcímét a bihari birtokra is elismertetni. A testamentum 6. pontja szerint Csáky Imre úgy határozott: „akármi néven nevezendő mobile Bonumim mind Erdélyi, s mind Magyar Országi Jószágimban lesznek s tanáltatnak hagyni, hagyom és legálom Vér szerint való Magyar Országi Méltóságos Atyámfiainak. "

15 A leányág érvelése a végrendelet elkészültének körülményeit kívánta a számukra előnyösnek vélt döntés elérése érdekében felhasználni. Szerintük Csáky Imre, akit „rossz erkölcseiért más hatalma alá vetettek" nem is készíthetett jogszerű végrendeletet, illetve azok a javak, amelyekről rendelkezett, nem is voltak „el testálható jók". A fiúág viszont azzal érvelt, hogy Csáky Imrét a leányág képviselőinek érdekükben állt fogságban tartani, mivel Csáky Zsigmond leányai csak így vélték megakadályozni, hogy Csáky Imre szabad végrendeletet készítsen. Csáky Imre és Zsigmond testvérek voltak, Csáky Istvánnak Mikola Ágnestől született gyermekei, akik a bihari javakat megosztva birtokolták. Mivel Imrének nem voltak gyermekei, Zsigmondnak pedig csak lányai voltak, a javaknak a lányokhoz kerülése feltétlenül Zsigmondnak és lányainak érdekében állott. Ezt az állítást támasztja alá, hogy Csáky Imre kiszabadítása érdekében ugyan írt levelet Csáky Zsigmond is, de arra csak anyai rokonságának kérelme alapján, Zsigmond halálát követően került sor. Csáky Zsigmondnak feltehetően lehetett köze testvére fogságba kerüléséhez. 1731-ben ugyanis Csáky Zsigmond utasítására (de a Gubernium kívánságára) birtokfelmérésre került sor:

16 83 személlyel beszéltek, akik elsősorban a Csáky Imre károkozásaira panaszkodtak. A jobbágyok, cselédek, árendások a jegyzőkönyvben az értelmetlen kegyetlenség példáit vonultatják fel előttünk. 14 Uo. No. 652. (1748-1806) „a Méltóságos Királyi Táblán a felperes fiúágat gróf Bethlen Farkas úr előlülése alatt Gróf Csáky Antal képviselte (Szepes örökös ura és ugyan azon vármegyének Örökös főispánja) kire a fentebb irt Csáki Imre úr Eő Excellentiájáról a Per ezennel Törvényesen le szállíttatik." 15 Fond Jósika, No. 652. 396-403. A Szurdokon kelt végrendelet szerint 5000 német forint jutott az erdélyi ferences rendházak reparálására, 200 forint az erdélyi városokban a rabok és szegények segélyezésére, ahogyan szintén 200 forint az óvári apácáknak. 16 Fond Jósika, No. 652. 825-872.