Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Papp Klára: A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre végrendeletének sorsa (1748–1815)

A Csáky család első jelentős adományait - a Bihar vármegyei Adorján és Körösszeg várát és birtokát - még Luxemburg Zsigmondtól kapta.

5 Ezt követően előnevük is a „keresztszegi és adorjáni" lett. A család Zsigmond alatt jelentős hatalomhoz jutott, hiszen az 1420-as évektől a király megbízása alapján az ország keleti felének várai felett kapott rendelkezési jogot, s tagjai több vármegye ispánjai lettek. Csáky Miklós 1415 után erdélyi vajda, öccse, György pedig néhány évig a székelyek ispánja lett.

6 Az 1437-es erdélyi felkelés idején a Csákyak meghatározó katonai szerepet vállaltak a parasztsereg leverésében, tovább erősítve befolyásukat. Mátyás nem adott nekik különleges jogokat, a XVI. század során azonban tekintélyüket nemcsak visszaállították, hanem meg is erősítették. A család tagjai a reformáció során a kálvini hit követőivé váltak, ám a XVI. század végén - Csáky Istvánné Wesselényi Anna hatására - rekatolizáltak. A felvidéki birtokok közül Sárost és Szádvárt még Wesselényi Anna és férje Csáky István szerezte, majd fiúk, ifjabb Csáky István erősítette és bővítette tovább, akinek a Bethlen Gábor halála utáni „közeledése" a fiatal özvegyhez, Brandenburgi Katalinhoz lehetetlenné tette a jól induló erdélyi politikai karrier további folytatását. (Csáky jól házasodott, felesége Forgách Éva

7 mellől nehezen lehetett kimozdítani, ezért életrajzírói inkább a kapcsolatokra és szellemi társakra éhes fiatal özvegy kezdeményezésének, az általa kínált hatalmi szerepnek tulajdonítják a kapcsolat létrejöttét.

8 A viszony azonban valószínűleg mégis kialakult, legalábbis erre utal Csáky egyik levele, amelynek külső címzésében Katalint „nékem kedves gyönyörűséges, minden kedvemet betöltő Felséges asszonyom "-nak nevezi, s egyúttal kéri, hogy a 15 ezer aranyat a veszélyekre hivatkozva mielőbb juttassa el hozzá.

9

) Csáky István végül a királyi Magyarországon keresett - és talált is - katonaipolitikai lehetőségeket és futott be komoly karriert. A lengyel kapcsolatok ápolásán munkálkodó Csáky István hamarosan kiheverte az erdélyi kudarcokat, 5 Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. Oklevelek 1229—1499-ig, I. kötet 1. rész, Bp., 1919. Az Adorjánra vonatkozó adomány 172-173., a Körösszeg várára érvényes oklevél 183-185.; Zsigmond 1396. augusztus 18-án Novigrad mellett állított ki oklevelet, melyben Körösszeg várát és több falut adományozta alattvalójának. Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387-1437). Bp., 1977. (a továbbiakban Engel, 1977.) 93., 125. 6 Csáky Miklós 1426-ban bekövetkezett halála után fia, László került a vajdai székbe. Engel, 1977. 69-70. 7 A nádor, Forgách Zsigmond lányáról van szó. 8 Kovács Ferenc: Gróf Csáky István élete c. szakdolgozata. Debrecen, 2002. 2-3. 9 Fond Jósika, No. 637.