Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Rácz István: Párbér-adó a debreceni egyházmegye eklézsiáiban

árpából, arányosan megosztva. Termeltek ugyan zabot, kölest és tengerit is, de ezekből csak elvétve szedtek párbért. Az egyház terményadóját véka nagyságban vetették ki, s a beszedett életet az eklézsiáknál köbölben összesítették. Az általunk tárgyalt korszakban a gabonát is űrmértékkel mérték, eszerint egy kisvéka 31,2 liter, az ún. debreceni véka 42 litert tett ki, a köbölt pedig 125 literre számították. A Debreceni Tractusban - bár ez ellentmondásnak tűnik - ekkortájt nem a debrecenit, hanem a kassainak is nevezett kis vékát használták. A párbér gabonában fizetett részét az egyes eklézsiák - hasonlóan a készpénzhez - saját maguk által meghatározott egységenként állapították meg, emiatt ennél az adóféleségnél is jelentős különbségek alakultak ki. Hajdúnánáson és Hajdúszováton ágyanként fél-fél véka árpát és búzát, Hajdúszoboszlón viszont egy egész vékát számoltak házaspári adónként. A Debreceni Egyházmegye egészére a gabonaadóról egyházközségi bontásban nem maradt fent összeírás, emiatt a gabonaadó nagyságrendjének az érzékeltetésre meg kell elégednünk az 1816-ból származó mintavétel-jellegű kimutatással. Ezt az alábbi táblázatban tekinthetjük át.

17 Gabonaadó-kimutatás 1816-ból Helység neve Gabona mennyisége köböl véka Berettyóújfalu 300 Földes 200 Püspökladány 298 Nádudvar 740 Vámospércs 60 Szentpéterszeg 11 3 Sáránd 5 3 Tiszalök 92 A következtetés itt is hasonló lehet ahhoz, amit már a pénzadónál megfogalmaztunk. A kislélekszámú Szentpéterszeg és Sáránd a gabonaadó mennyiségét illetően sem vetekedhetett Nádudvarral vagy a még népesebb helységekkel, annál is inkább, mert a papbért személyekre vetették ki. A párbér harmadik összetevője a munkaszolgáltatás volt. Valójában ingyenmunka, robot, amellyel az egyháztagok az eklézsiának szolgáltak és értéket 17 Uo.