Avar Anton: Beregi címereslevelek a Magyar Nemzeti Levéltárban - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 55. (Nyíregyháza, 2020)
Beregi címereslevelek
beregi_cimereslevelek_final_HOME_3.indd 19 2020. 11. 18. 7:06:06 tervezte, de ebből csak az Abaúj-Torna, Arad, Árva, Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Békés, Beszterce-Naszód, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Turóc vármegyék anyagának puszta listáit tartalmazó első kötet jelenhetett meg, az is a szerző kiadásában és költségén. 26 Ahogy az lenni szokott, a gyakorlat nem mindenben követte az elméletet. A körrendelet egyértelmű utasítása ellenére több levéltár nem várta be az országos levéltári megkeresést, hanem vagy érdeklődő levéllel jelentkezett, vagy magától felküldte címereslevelei jegyzékét (Hont, Somogy, Trencsén), esetleg mindjárt magukat a címeresleveleket is (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Turóc). Több vármegye járt úgy, hogy miután a körrendelet kézhezvétele után jelentkezett az Országos Levéltárnál, azt a választ kapta, hogy a rendelet értelmében a hivatalos megkeresést várja be, aztán annak kiküldésére végül nem is került sor. Öt erdélyi vármegye – Alsó-Fehér, Csík, Brassó, Fogaras és Kolozs – jelezte, hogy levéltáraik nem őriznek címereslevelet sem eredetiben, sem másolatban. Közülük Brassó ehelyett felküldte a városi levéltár armálisait, a csíki alispán pedig megkísérelte összegyűjtetni a vármegyében magánkézben lévő címeresleveleket, melyekből huszonkettőt fel is küldött. Marosvásárhely város levéltára is felküldte egyetlen armálisát, noha a miniszteri körrendelet rá nem is vonatkozott. Voltak akadékoskodó vármegyék is, akik az oklevelek épségéért való aggodalom, vagy más ok folytán húzódoztak azok megküldésétől, s anyaguk végül nem is jutott el az Országos Levéltárba: ilyen volt Bihar, Fejér, Heves, Nyitra és Torontál. Az egész felülvizsgálati eljárás során végül összesen – Marosvásárhelyt leszámítva – harminchét vármegyével lépett érintkezésbe az Országos Levéltár, s ezek közül huszonhá-26 H ORVÁTH 1909. rom levéltár címereslevelei járták meg Horváth Sándor íróasztalát. Az egész eljárás alapvető adatait összefoglalóan szemlélteti a kötet végén található táblázat (II. függelék). Bereg vármegyének 1906. november 8-án küldték ki az oklevelek beküldését kérő körlevelet, melynek szövege a következő: Bereg Vármegye Tekintetes Alispáni Hivatalának Beregszász A Nagyméltóságú magyar Királyi Belügyminister úrnak folyó évi junius 21én kelt 48943/1906 I-a. szám alatt, a vármegyei levéltárakban őrzött czimeres nemeslevelek összegyüjtése tárgyában kibocsátott körrendelete alapján tisztelettel felkérem a Tekintetes Alispáni Hivatalt, sziveskedjék a vármegye levéltárában elhelyezett és őrzött összes , akár eredeti, akár pedig másolatban meglévő, hiteles és hamisitott czimeres nemesleveleket összegyűjtetni azokról pontos jegyzéket készittetni, és az előkerült czimeresleveleket a jegyzék kiséretében az Országos Levéltárnak minél előbb beküldeni. Az Országos Levéltár azokat meg fogja vizsgálni, azokról hivatalos feljegyzéseket eszközöl, és a vizsgálat eredményéről a Tekintetes Alispáni Hivatalt – a beküldött anyagnak hiánytalan visszaküldése mellett – értesitendi. Budapest, 1906 évi november 8-án 27 Miután majdnem egy évig semmilyen válasz nem érkezett Beregszászból, 1907. augusztus 27-én Horváth Sándor újabb, sürgető levelet küldött ki.28 Továbbra sem kapott semmilyen reakciót, ezért 1908. február 18-án már egyenesen a belügyminiszterhez fordult azzal a kéréssel, hogy az „kegyeskedjék hathatósan intézkedni az 27 HU-MNL-OL-Y 1-1914-82-Bereg-1906-1631. 28 HU-MNL-OL-Y 1-1914-82-Bereg-1907-1451. 19
