Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)

Levelek - 1712. január 31. - 1712. október 25

Jó volna, Édes Szívem, vagy két német barátot idehoznunk, azokot tarthatnék is, míg a klastrom elkészülne, s sváboknak is szolgálhatnának. Mert az egyik, a Montecuculié-féle meghalván, a regement papja oda készül, s a másikon nincs miért kapni. A szegénységet is igen zaklatja, az mint hallom.

A Frajli-dolgot én sem hittem, hogy derék dolog legyen. Elég az, ő miá nagy veszélyek estek, akin megeset, vagy rabság, vagy bujdosás. Nem csudálom, hogy kedvetlen az Úr hozzá, ki ördög vágyhatna ar[r]a.

A svetiai[?] király házasága,4 ha ugyan maga írása, talán megbolondul, vagy csak rá költötték, a válaszát szeretném már tudni.

Ezzel maradok Kegyelmednek, Édes Lelkem, igaz hites társa Károly, 15. Octobris 1712. Вarkóczy Krisztina m.p.

PS.5 Az erdődieken interesestül pretendálja Levenburg Uram az adósságot. Tudom, hogy már az Kegyelmed élőt is forgot, nem tudom, azokot megindította volt-é Kegyelmed, akik erőszakoson kiszedték rajtok. Mitévő legyek, hova ha- maréb tudósítson Kegyelmed.

1 a lengyelországi emigrációból hazatérő Szúnyogh ui. csak 1713. június 29-én kapta meg a gra- tonalist 2 azaz: Perényi Mihály 3 Ez is arra utal, hogy párbajvétségről van szó, s az özveggyel való kiegyezés lenne a kegyelem feltétele, Perényi azonban megölt bajtársát okolja a kialakult helyzetért. 4 XII. Károly svéd király sohasem nősült meg, s állítólag nem kedvelte a női nemet 5 a külön cédulára írt, hely és dátum nélküli, 37 541. sz. levéltöredék tartalma alapján vagy ide, vagy a következő levél végére kívánkozik

383.

Nagykároly, 1712. október 16.

(MNL OL P 398. No. 37 090.)

[Külső címzés más kézzel:] Az én Kedves Uramwak, Tekéntetes Nagy tagos Károlyi Sándor Uramnak ő Kegyelmének szeretettel írám. Bécs.

Édes Szívem!

Ezen írást küldvén hozzám, ím elküldöttem, talán nem is szükséges már. Az Palatinus1 emberén nagy nehezen vájtam2 már 3400 forintot. Noha biztatót, hogy mind meglesz, de most egyszer azt írja, felmentek a hajdúvárosiak ő hercegségéhez solicitálni. Én árpát is elvennék részibe, a felszállítása lenne a nyeresség. Azért, Szívem, bár újobban is parancsoljanak nekik. Hiszem, amely adósságot Kegyelmed complanálta a hercegnek, tudom, interessé folyt, s ezek

142