Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)
Levelek - 1723. február 4. - [1723.] december 8
rezni, jól járna az leányom. Majd hordókot is szálltnak Gelényesbül, s csak vinnék aprónkínt által, ha it volna. Ezzel maradok, Szívem, Kegyelmednek igaz hites társa Вarkóczy Krisztina m.p. Az görögdinyéje is csak ot vész, hogy nem küldheti. 678. Hely és dátum nélkül. [Olcsva, 1723. október 9.]1 (MNL OL P 398. No. 37 494.) Édes Szívem, eléb érkezvén Serédiné Aszonyom Szuhányinééknál,2 az le- ányomot bekötötte, a bábát elhozván magával. De nem succedált oly hirtelen, mint mikor András mesterné kötötte. De már, míg it lesz, nem nyúlhat hozzá. A bekötés után orvosságot adót Borbély János a nagy gyomorfájás s émelygés- tül. Serédiné is él ollyannal, azért be engedtem adni. Azután mindjárt álomra vette magát, mintegy 4 óra tájba. Csak aludt estig, s egész éjei is, közbe-közbe felserkenvén a fájdalmak miá, de a kólyika fájdalma könyeb volt már, mint az ágyékon, s nagy hévsége is kezdet volt lenni. Hévség, szomjúság, gyomorémel- gés és fájás ugyan megszűntek, az fájdalmak is sokkal gyengébek, s az hoszas álom után mintegy vidámab is. Most folója szemet3 vet, reménlvén, Isten meg- könyebeti. Csak az ágyék fájása múljék, s menjen helyre. Ügy tetszik, a kólyi- kátul már nem annyira félek, hogy megújuljon, de hirtelen útra vinni nem lehet, ha szintén jobban lévén is. Én újobban tudósítom Kegyelmedet, Szívem, holnap is. Olá András másodmagával hírem nélkül akor visszament. Egyik katonát it hattam, másikot küldöm most visza. Hiszem ü/f?nt, nem kívántatik most töb, s Kegyelmed se fáradjon, kivált, ha sok dolgai lesznek. Andrási Uram az én szekeremet szombaton jó készülettel ideküldje, meg mellé egy embert kén adni, s úgy küldhetnénk Erdélybe üveget. Hetfűn meg kén rakodniok. Most kén egy ember, aki árát szakasztaná véllek az üvegeknek, ha Molnárral nem szakasztották. Szép szalmát is hozhat a szekér az üvegekhez. Az leányom bábája is it legyen legaláb vasárnap, hogy bekésérhesse. Ügy jű- jön, ha Kegyelmednek, tetszik, Szívem, az a beküldése az üvegeknek, úgy kel ezeknek meglenni. Ha ugyan útra nem vihetném az leányomot, s máskínt nehezen nem lenne, talán magam is elfordulnék még a hutába akkorra. Ezzel maradok, Édes Szívem, Kegyelmednek igaz hites társa Barkóczi Kristina m.p. 602