Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)

Levelek - 1721. január 14. - [1721.] december 21

(MNL OL P 398. No. 37 356.) 593. Nagykároly, 1721. november 28. [Külső címzés:] Az én Kedves Uramnak, Gróf Károlyi Sándor Uramnak ő Ke­gyelmének szeretettel írám. [Külső feljegyzés:] Ha begyújtják a hutát, Salánkra gyümölcsnek való üvegcsé­széket csináljanak, akiket asztalra óntányér helyet rakhassanak. S üveg talpas pohárokot pedig mind Salánkra s Gelényesbe, kéket is, s másfélét is. Károly, 28. Novembris 1721. Ь/mtül minden jókat kívánok Kegyelmednek! Prínyi Pál Uram mit írjon, Kegyelmed megláthatja. Szuhányiné felette re- ménkedik, hogy csak legyen meg, ha az ura ithon nincs is, ő kész az osztozás- ra. Magam megírtam volna az ÚriInak, de Kegyelmed mint érkezhetik rá, nem tudhatom. Kegyelmed, Edesem, írja meg neki, s az leányom adósságát is hozza el magával. Meg kel írni, ím, odaigazítottam az embert, ezen Győrinek való leve­let is ara elvihetik. Az postáról jót leveleket elküldöttem. Pesta sírva marada el. Továb maradok Kegyelmed igaz hites társa Barkóczi Kristina m.p. 594. Olcsva, 1721. december 2. (MNL OL P 398. No. 37 357.) Olcsva, 2. Decembris 1721. Édes Szívem! Szintén most, hazaérkezésemmel veszem szeretettel 29. Novembris írót le­velét, Edesem, Kegyelmednek, az 27[-én] írottat pedig Baktán vettem tegnap. Bánom már magam is a Ferus elmenetelit. Én, minthogy Cicerli napjára siet­tem, még csak ki sem rakattam az velem hozot egyetmást, sem az marhára va­lót ki nem rendeltem, s azért viszajöttem. Máskínt is, a síró Cicerlivel bajos volt 458

Next

/
Oldalképek
Tartalom