Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)

Levelek - 1721. január 14. - [1721.] december 21

Károly, 28. Septenioris 1721.

Édes Szívem!

Ma reggel vet levelére nézve Kegyelmednek, Édesem, Jasztrobszki Uramat oda akartam küldeni azért is, hogy az Administrator1 a lengyel commissióhoz való írásokot expressus embere által ideküldvén, netalán abban is lesz oly, hogy Sőtérnél többet érne Kegyelmed vélle.2 De most vevén Kegyelmed levelét maga is, s abba nem parancsol, örömest it maradt. Tudom, jű s megyen az ember. Ha kívántatik, csakugyan elmehet, Kegyelmed, ha parancsolja.

Ferus ma nagy parádéval - a fickókot is elvivén, s Csaláné ment képembe - elmene Irinybe, nagy gyülekezet leszen ot. Szakmár s Szabolcs, s talán Beregbül is lévén hivatalosok, ma nem is hiszem, hazajőjenek.

Kedden az vásárra beküldők, mert elbomlik szeredán. Valahol pínznek kel lenni, a sok restantia kin van, valahogy veszik be.

Ha lehet, Andrásit küldöm, avagy ha mást is, csak tudósítsa Kegyelmed, ha lehet-é Ferusnak rövid mentét szabni, hogy ahoz képest vegye a posztót. Postamester Uramnál meglelik az levelet, meghagyám, attul várjalak. A klári- sos készületet csinálnám ara, ha pedig nem illik, had maradjon.

Eget bort, pályinkát visznek, az hutásné is, reménlem, elvenné icével s árulná ot. Ha fordulna is rajta magának, nem bánnám, de a bor drágódván, az éget bor már olcsó 19 poltúrán.

Azt mondja Andrási, volna Bartánál két bitang lú. Az ot maradt, hánt-vetet üvegekből, kit ot hattam egy lú [tejrhébe3 jó volna Salánkra küldeni, mert ha elcsinálják a kendert, azután késő lesz, nekem csak tillotton4 keletvén. S ha mód lesz benne, csak tudhassam, megírnám osztán, micsodásokot vigyenek, s azt is a salánki kulcsárnak, mikínt cserélje. Az cifrábbak Viskre valók és Mindszen/ napi kolosvári vásárra, két vagy három szekérre valók azután készülhetnek. Árul, Szívem, Kegyelmedéi talán magam is beszélhetek még.

Isten kegyelméből egyészségbe vagyunk, Klára is [megjvan, járogat. Pater Kelemen Uram most van examenre Fényre, Egerbül lévén parancsolatja.

Ezzel maradok Kegyelmednek, Szívem, igaz hites társa

Вarkóczy Krisztina m.p.

Gvadányi it vala, reménkedik, ha mi jót tehetnénk vagy utat mutathatnánk. Pínzt nem kaphat, a reductio, már bizonyos, Szegednél lesz, oda kel indulni nemsokára. Majd megőrül nyavolyás, úgy látom, a földnek is reménkednék feleségére nézve, de mit tud ember vélle jót tenni, fel nem találom.

450