Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)

Levelek - 1718. február 27. - 1718. december 30

Porcsalmi reménkedik az öcsé armalissáért, kinek az árát régen letette, mert most van baja az nemesek megvizsgálásával. Tudom, Kegyelmed lesz munkás, Szívem, eránta.

Győri mesterembert kívánna, aki az fák mértékét magmutatná s vágatná. Senki nem tud rulla mondani, kinek adta Kegyelmed, Szívem, eleibe, mikínt fogja az éget házakot fedetni. Az egy Madár Jánossal még ugyan nem beszélhettem.

Draskóczi Uram írja, hogy az contractusok más formába való változtatásának formáját kifelejtették a levélből, amint volt írva. Onnét lesz módja Kegyelmednek., Edesem, újobbon tudósítani, egyébkínt is ajánlja igen magát.

Épen most hozák Korponai levelét is. Nem adhatja a pínzt, menti magát, s kegyetlenül reménkedik, hogy még esztendeig várjak. Ha nem, tehát jós[zjágot mutat, kibül nem hat, hanem 8 forint is kijű százra. Én Kegyelmedet halasztóm, hogysem jós[z]ágot vegyünk, inkáb interest fizessen. De bárcsak fél esztendeig engedje Kegyelmed, nem esztendeig, inkáb igyekezik. Bay Ferenc Uram is kéri még esztendeig. Nem mertem kedvét szegni, odaengedtem.

Győri István örül, hogy jól eset a conscriptio Salánkon. A máramorosiak is protegáltattak edig. A gellényesi még fügőbe van, mert meg nem egyezhetvén a tisztel egészlen, a dolog végbe nem mehetet.

A pestis, Istennek hála, nem terjed még továb. Isten mint adja, maga titkába van.

Az sebes németrül még sincs meg az alku, örömest a falut kevernék bele, de a politiának is meg akarnának felelni. Én sem akarom, azon pedig sokat nem is pretendálhat, mert nincs mibül adni. Az való, hogy ő a vétkes, a Borsos fia.

Pestának, Szívem, süvegre való nuszt kén, magunknak pedig a veres sújtásos materia szükséges volna, és a török kaftány Kaplyonba pluvialénak. S az szegíny Aszony címerei is, kivált ha csendességet reménlhetnénk, és valami sűrű szitá- kot kellene vetetni. Talán Nedeczkiné Aszonyom által meglehetne, mert épen fogytán vagyunk. El ne felejtse Kegyelmed, Édesem, az mikrül írtam s írok.

Az commisariustul még semmi tudósítás nem jót a gasi iránt. Ide ígírke- zet volt Kegyelmidhez, de Szakmárt megtudván, hogy Kegyelmed it nincs, míg értésemre eset, elment Margita felé. Én it vártam.

Az németektül sem jót válasz a szököttekrül.

Ezek után Istennek ajánlván Kegyelmedet, maradok, Édesem, igaz hites társa

Barkóczi Kristina m.p. 1

1 Koháry András József 2 a levél hajtásánál elmosódott, olvashatatlan szavak

281