Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)
Levelek - 1714. szeptember 2. - 1714. december 27
(MNL OLP398.No. 37 142.) [Külső címzés más kézzel:] Az én Kedves Uramnak, Tekéntetes Nögyrágos, Gróff Károlyi Sándor Uramnak ő Kegyelmének szeretettel írám. Kálló. Posson.1 Gellényes, 2. Octobris 1714. Istentül minden jókat kívánok Kegyelmének! Bátorkesziből 16. et 18. Septemhns költ Kegyelmed leveleit mai napon szeretettel vettem. Egészségei való létét, Ferussal együtt, örömmel értem. Magam álapotjáról írhatom Kegyelmének, ma rege[l]tül fogva igen nagy főszédölés vagyon rajtam. Már azelőt mintegy harmadnaptul fogva a bal fülöm nagy zúgással vagyon, ugyan ezelőt is alra kezdtem volt nem halani egy darabig. A job kezem pedig már alkalmas időtül fogva fájdalmas, melyről tudósítottam is Kegyelmedet. Nem annyira ugyan az fájdalma miá nem írhatok vele, mint az, hogy az újaim megalusznak, és a pennát nem is foghatok jól. Most pediglen az fejem szédülése is hozájárulván, magam nem írhatok, hanem mindenekről, Isten ő Szentsége jobb egészséget adván, bővöbbew akarom tudósítani. Hogy Kegyelmed leveleimet nem veszi, egyéb okát nem gondolom, hanem hogy az elsőb leveleimet Esztergombra[!] és Bátorkeszire dirigáltam, vagy hogy magyarul írom a titulusát, nem lévén máskép kivel megíratnom. Csak elvetődik az postán, noha ugyan mindeniket az kállai postamesternek recommendáltam. Csudáltam, hogy eddig Czeller2 Orbanék lármáját edig még nem hallotta. Én akárhol ellakom, csak lehessen elélni állapotomhoz képest. Az egy Aszonyom Anyám dolga legnagyob, oly mesze távozni [tőle]. Kereskényit fogom tudósítani, ha jóban leszek, az major állapotjáról. Az economiárul, hogy Munkáczy János megtudósítsa, megírtam. Minthogy Perényi Mihály Uram barátá lett, bárcsak azt vihetnék Kegyelmed végben most hamarjában, míg az novitiatust el nem végzi, hogy ezen provin- tiába adatatnék. Mert ami javai vadnak, ha kézhez vehetné is az ember együt, nem ezen fűidre tenne dispositiót, hanem a Német országra,3 ahol nem annyira szükséges. Ezel Istennek ajánlom Kegyelmedet, Kegyelmed igaz hites társa Barkóczi Kristina m.p. 391. Gelénes, 1714. október 2. 160
