Kujbusné Mecsei Éva - Mykhailo Mishuk (szerk.): Bereg vármegye pecsétjei - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 47. (Nyíregyháza, 2017)
pecsétgyűrűjével, hanem a megye címerét viselő pecsétgyűrűjével vagy kis tipáriummal pecsételte meg az oklevelet. Ez azonban nem tette feleslegesség a szolgabírók által történő megpecsételést.”14 15 A vármegyei pecsétnyomót a királyi engedély kézhezvételét követően készíttették el. Azt az alispán, a szolgabírók és esküdtek saját pecsétjeik alatt lévő, e célra szolgáló szekrényben vagy ládában tartották és onnan csak akkor vették ki, amikor törvényszék tartása alkalmával a vármegye nevében az iratokat hitelesíteni kellett A A megpecsételés előtt a kiadmányt az alispánok, szolgabírók vagy esküdtek közül az írástudók és a jegyző továbbra is aláírták.16 17 18 A megye pecsétjének képét a vármegye rendjei állapították meg.1 „A vármegyei címerek címerképeinek és heroldalakjainak kiválasztását gyakran befolyásolta a vármegye örökös főispáni családjának címere, valamely nevezetes történelmi esemény, a vármegye földrajzi-természeti körülményei, fontosabb várai, városai, mezőgazdasági terményei, ipara, bányászata, sokszor folyóinak száma, esetleg a vármegye valamely tartományhoz való tartozása, illetve az adott népcsoport jellemzői.”14 Bereg vármegyében az 1567. évi adóösszeírásokat még a szolgabírók pecsételték meg, mivel még a megyének nem is volt pecsétje. Csak 1571-ben hozott határozatot a közgyűlés arról, „hogy a pecsételés hiánya miatt ezentúl kifogás ne tétessék”,19 a hitelesítő aláírások után a megyei iratokra csak egy pecsét kerüljön, a „közoklevelek pedig a megyei gyűlés határnapjáig egy ládában akképp őriztessenek, hogy azt a bírák és esküdt nemcsak pecséttel zárják el, s csak azután, midőn a közgyűlésen az írni tudó alispán, bírák és esküdtek által együttesen aláíratnak, megpecsételve adattassanak ki.”20 A megyei pecsét használata ellen egyébként többen is tiltakoztak, hivatkozva a régi szokásra. A megyepecsét ezután sem szorította ki a mindenkori szolgabírák magánpecsétjeit a hivatali gyakorlatból. A kiszállások során továbbra is saját magánpecsétjeiket használták.21 1587-ben már feltűnnek a megyei pecsét szimbólumai. 14 Borsa István: Somogy vármegye címere és pecsétje 1498. http://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMM_sk_l 16/?pg=13&layout=s 2016. március 2. 15 A törvény intenciójaként 1550. február 12-én kiadott királyi leirat azt is kimondta, hogy minden vármegyének külön címert, címerjelvényeket és pecsétet kell adni. 16 Még az országgyűlés idején kért és kapott Zala, Zemplén, Nyitra és Hont vármegye címert adományozó oklevelet. 17 Odor Imre: Baranya vármegye címer-pecsétjének évszázados viszontagságai. Baranya, 1988. 1-2. sz. 36. 18 Csáky Imre: A Ludovika Akadémia vármegyecímerei. Budapest, 2014. http://ludovika-campus.hu/uploads/ media_items/a-ludovika-akademia-varmegye-cimerei.original.pdf 2016. március 2. 19 Lehoczky, 1881. 308. 20 Uo., Kárpátaljai Állami Levéltár (a továbbiakban KÁL), Fond. 10. Opisz 3. 1571. évi jkv., I. 223. 21 Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876. (Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. Budapest, 1982.) I. A pecsétek története. A megyehatóság pecsétjeinek története, http://library.hungaricana.hu/hu/ view/PESM_Lf_04/?query=SZO%3D%28megye%20pecs%C3%A9t%29&pg=14ődayout=s 2016. március 2.
