„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
1. Az 1957. évi megyei felmérés során készült községi jelentések (1957. november 11 - december 23.) - Baktalórántházi járás (1957. november 22-27)
Az 1957. évi megyei felmérés során készült községi jelentések lévő telepen (Újtelep néven nevezik a községben a cigánytelepet) 67 család lakik. 63 felépítmény van. 6 WC, 4 kút. A községben lakó cigányok két csoportra oszlanak. Az egyik nagyobbik csoport a telepen, a másik csoport a községben a többi lakosok között beépülve lakik. A két csoport életformája merőben különbözik egymástól. Míg a lakosok között lévők rendes, dolgozókhoz méltó életformában és körülmények között élnek, addig a telep lakosai élete igen szélsőséges. Amikor egy kis jövedelemre, keresetre tesznek szert, akkor egy-két napig meggondolatlanul költekeznek, utána pedig nyomorognak. A telepi lakosok lakása többnyire kunyhó. A cigányok kb. 80%-a analfabéta. Leginkább az idősebbjei. A fiatalabbak között már akad a férfiak között, akik jól írnak és olvasnak. Legtöbb analfabéta a nők között van. A tanköteles gyermekek oktatása a nyári és enyhe téli hónapokban tűr- hetőnek mondható. A hideg téli és esős időkben az iskolából való elmaradás főként lábbeli és ruhahiány miatt adódik. Javasoljuk, hogy a tanköteles cigánygyermekek részére megfelelő mennyiségű cipő és ruhasegélyt kellene nyújtani a rendelkezésre álló szociális keretből, esetleg vöröskereszt adományból. Az analfabéta tanfolyam tartása nem vezet eredményre, mert már mint családos ember a tanfolyamon restel résztvenni. A cigányok iskolai oktatásban való részvételét csak úgy tudnánk teljes mértékben biztosítani, ha nagyobb mennyiségű cipő- és ruhaellátásban tudnánk őket részesíteni. A cigányok életviszonyai, mint említettem már jelentésem bevezető részében, különbözőek. Akik rendszeres munkaviszonyban állanak - ilyen a községünkben lévő cigányság 90%-a - azoknak az életkörülményei viszonylag rendezettnek mondható. Ezeknek megvan a mindennapi megélhetésük, bár ezek között is kiemelkednek azok, akik nem laknak a telepen, hanem a község további dolgozói között. A telepen lakók között is mintegy 20%-ban vannak olyanok, akiknél rend, tisztaság van. A cigányság legnagyobb része állam igazdasági dolgozó, de vannak, akik hizlaldában, sőt olyanok is vannak, akik bányában dolgoznak. A telepi lakosok lakásviszonyai primitívek. A legtöbb kunyhóban lakik. A telepen mindössze négy ásott kút van. Élelmezésük: kenyér, burgonya és hús. A hús több esetben elhullott állatok húsa. Bár ezen tényt nem ismerik be, de köztudomású. Ezen magatartásukkal a kötegészségügynek jelentős kárt tesznek, mert a vészt terjesztik. 37
