„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
1. Az 1957. évi megyei felmérés során készült községi jelentések (1957. november 11 - december 23.) - Baktalórántházi járás (1957. november 22-27)
Az 1957. évi megyei felmérés során készült községi jelentések 4./ Életük kulturális felemelkedése szemppontjából javasoljuk az analfabéta tanfolyam község területén megszervezését, valamint cigány gyerekek iskolában való járatását. Javasoljuk továbbá, hogy a cigányok fiatalsága közül községünkben 1 kultúrcsoportot létesítenénk és kérjük, hogy ezen kultúrcsoport kulturális bevételét államunk engedélyezze, hogy a cigánytelep arra rászoruló tanköteles gyermekeit ezen bevételből felruházhassuk és iskolai tanszerrel elláthassuk, hogy az iskolában való járatásuk biztosítva legyen. A községi tanács részéről több javaslat, vagy hozzáfűznivaló nincs. Nyíribrony, 1957. nov. hó 23. Petró Sándor vb. elnök 1.7. Nyírjákó 1957. november 23. Községi Tanács VB. Nyírjákó. Telefon: 1 sz. Tárgy: Cigányok helyzetének megjavítása. Ügyintéző: Kulcsár József 488-3/1957. sz. Mell: 5 drb. Járási Tanács VB. Elnökének. Baktalórántháza. A fenti tárggyal kapcsolatban az alábbiakat jelentem. Községünkben lévő cigánycsaládok állandóan dolgoznak, a földreform során földet kaptak, háztelket, a háztelekre lakóházat építettek, a 3 családból kettő, mert egy családnak még lakóháza, földje nincsen. Igaz ugyan, hogy a földreform során kapott földet eladták. Foglalkozásuk a nyári időben aratási, cséplési munka, vályogvetés, kúttisztítás. Egy család közülük, a Varga Gyula iparengedéllyel (kosárfonó) rendelkezik, aki télen folytatja is. Az iskolaköteles családtagjai mind járnak iskolába. A szülei közül van, aki analfabéta, de hajlandó az írás-olvasás megtanulására. Lakásuk szoba konyhás, szalmatetős ugyan, de belül tiszta, rendes bútorzattal van ellátva. Ivóvíz ellátásuk közös kútról történik, mert az 35
