Család a háborúban. A Margócsy család emlékei az 1944-45-ös évekből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 44. (Nyíregyháza, 2014)

Margócsy Emilné Algőver Erzsébet naplója

megizente nekik, hogy Bocskay jól van Debrecenben. Sok asszony van ott együtt, és egymást rémítgetik. Már két napja cipő nélkül alszom, de ruhában. Egy pár könyvet hoztam Jocóéktól; az állólámpájukat meg Bocskayékhoz vit­tem. Tegnap Apus névnapi ajándékul felásta a kert egy részét, amibe tavasz- szal zöldséget fogunk vetni. Ha élünk addig. - Szegény menekültek!! - János­ka aprófát csinál névnapi ajándékul. November 17. péntek. Tegnapelőtt este két magyar rendőr hozott egy ro­mán tisztet szállásra, de nem tetszett neki, hogy hideg a szoba - nem maradt itt. Legalább nem kellett reggel pápaszemmel a ruhatetveket keresni az ágy­ban utána. Tegnap Túróczy püspök Úr volt itt Mikler Erzsivel, gratulálni a nevem napjára. Nagyon boldog voltam. Kislányom, Erzsikém, hát a Te név­napodra ki gratulál a rokonságból? Jocókával levelezhettek-e még? Semmit sem tudunk Miskolc sorsáról. Hát Pest környékén mi lehet most? Jánoska teg­nap egy öreg asszonyt meg egy gyermeket temetett Borbányán, ma ment oda biblia-órát tartani fél 3-ra. Előbb Megyeréktől hoztunk át sok holmit, mert két asszony meg egy fiú babot, krumplit vitt onnan a porcellán is hiányos már. Jól bekallantyúzott mindent, és a szomszéd palánkon át a Vay Ádám utcán jött haza. Ma hozott M. János 6 liter olajat. Jó lesz főzni, ha nem lesz zsír. Már két napja nagyon ágyúznak. Talán Miskolcra nem értek az oroszok. Ma kell haza jönniük a túszoknak, vájjon szegény Bocskay itthon van-e. Erőss ment értük. Benkő bokori asszonyok mondták, hogy Gyusziéknak mindenütt oda­van, amit kivittek elrejteni. Szegényeket nagyon sajnáljuk. November 19. du. 1 óra, vasárnap. Kedves gratulálok jönnek. Tegnapelőtt Túróczyné volt Olival, tegnap Csákó, Velenczeyné testvére.12 Ma Miklerék. Valamennyiüktől sok húst, kolbászt kaptunk. Sinkó Ilustól 2 kiló marha­húst, Veczánéktól hozott M. Jánoska sok disznóhúst meg virágot. Este szé­pen imádkozott a papocskánk az Erzsébetekért, ma reggel meg az öregem a papocskánk édes anyjáért. Ma reggel felvettem az Úr vacsoráját, Rozsé adta fel, tizenhármán vettük. Kovách Győzőné, Heuffel, ismerősök. Túróczy püs­pök mellett térdeltem, együtt is ültünk vele és Apussal. Erzsikém, Gyöngyi­kém, az Isten éltessen Benneteket; adjon a jó Isten boldog névnapokat meg­érnetek a jövő esztendőben. Mikor hazajöttünk a templomból, egy autóból kiszálltak orosz tisztek, és lefoglalták a hálót, ebédlőt meg a felső konyhát. A hölgy rögtön lejött azonnal a pincébe, szedett krumplit, káposztát, kellett nekik liszt, zsír, prézli. Kombinét adtam neki, mert kért, nadrágot is kért, de nem tetszett neki, hogy öreg. A két őrnagy (mérnök, professzor) nagyon ud­varias volt, a hölgy annál kevésbé. November 23. A harisnya nagyon csúnyán viselkedett. Hétfőn elvitte vol­na az Erzsiké ruháit, amik itt lógtak a pincében, de azokat nem adtam, elvitte 12 Csákó Gyula evangélikus lelkész 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom