Az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai dokumentumai - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 43. (Nyíregyháza, 2012)
Források - A tököli kormánydelegáció kihallgatási jegyzőkönyveiből
1956 kárpátaljai dokumentumai államminiszter személyi titkára, Tildy László jelölt ki. Hogy mi volt a fent említett megbízás oka, én nem tudom. Kérdés: Mikortól dolgozott Ön Tildy Zoltán államminiszter titkárságán? Válasz: 1956. október 30-tól dolgoztam Tildy Zoltán államminiszter titkárságán. Kérdés: Hogyan sikerült ott elhelyezkednie? Válasz: Én már korábban, 1946 márciusától 1948 decemberéig, a magyar Minisztertanács Jóvátételi Hivatala pénzügyi osztályának vezetőjeként dolgoztam. 1948 decemberében a leépítések miatt nyugdíjaztak. A leépítések miatti nyugdíjazásomat igazságtalannak és jogtalannak tartottam, ezért 1956. október 30-án úgy döntöttem, hogy azzal a kéréssel fordulok a magyar Minisztertanács titkárságához és személyesen a Minisztertanács titkárságának vezetőjéhez, Gáliszhoz, hogy rehabilitáljanak engem, mint korábban jogtalanul elbocsátottat és helyezzenek vissza előző munkahelyemre. Ezen a napon a Minisztertanács folyosóján találkoztam Bognár József külkereskedelmi miniszterrel, aki az ismerősöm és Kovács Józseffel, a kisgazdapárt egyik vezetőjével. Bognár József és Kovács József meghallgatták a kérésemet a munkahelyemre való visszahelyezéssel kapcsolatban, majd felajánlották számomra, hogy menjek Tildy Zoltán államminiszter titkárságára dolgozni. Ők személyesen kísértek el Tildy Zoltán miniszter titkárságára, ahol alkalmazásba vettek, mint a miniszter titkárságának munkatársát. Kérdés: Mivel foglalkozott Ön 1956. október 23-30. között? Válasz: 1956. október 23-án egy fél napig még a szállítmányozási vállalatnál dolgoztam. Mivel 1956. október 24-én egységes sztrájkot hirdettek Budapesten, nem mentem munkába. 1956. október 24-30. között sehol nem dolgoztam, otthon tartózkodtam. Semmilyen tüntetésben és fegyveres összetűzésben nem vettem részt. Kérdés: Miért találta 1956. október 30-át a legmegfelelőbbnek arra, hogy visszahelyeztesse magát munkahelyére, a Minisztertanácsba? Válasz: Miután Nagy Imre lett a Minisztertanács elnöke, Budapesten nyugalom lett, így én a Minisztertanácshoz fordultam munkáért. Az előző Rákosi-Gerő- Hegedűs magyar kormány ígéretet tett, hogy több olyan magyar állampolgárt rehabilitálnak, akik ellen törvénytelen eljárás folyt, de semmit sem tettek ez irányban. Ezért annál a kormánynál rehabilitációs kérelmem benyújtását értelmetlennek találtam. Miután Nagy Imre lett a Minisztertanács elnöke, abban reménykedtem, hogy ő életbe lépteti a XX. pártkongresszus döntéseit a jogállamiság visszaállításának céljából. A Nagy Imrében való bizalmam azon alapult, hogy úgy éreztem, mielőtt Nagy Imrét eltávolította volna Rákosi, ő megfelelő politikai irányba vezette az országot. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azért küzdöttem a rehabilitációmért, mert törvénytelennek tartottam 1948 decemberében az elbocsátásomat. A létszámleépítés csak egy 156
