Balogh István: „Nekem szerencsém volt…”. A 100 éve született Balogh István emlékére - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 42. (Nyíregyháza, 2012)

Balogh István visszaemlékezése - Debreceni diákévek

Debreceni diákévek bölcsészek nemigen voltak - bizonyos kollégiumoknak a hallgatását előírta az egyetem. Volt külön tanárképző intézeti előadás is és külön főkollégium is, amit hallgatni kellett. Félévenként került sor a kollokválásokra. A főkollégiu­mok nem igazodtak a tanárképző intézet kötött rendjéhez vagy a vizsgák kö­vetelményeihez. Például a földrajz alapvizsgára elő volt írva Magyarország földrajza, csillagászati földrajz és fizikai földrajz; történelemből Magyarország történelme a mohácsi vészig, az ókori görög és római történet. Emlékezetem szerint - valamelyik nap meg is néztem az indexem - vizsgakötelezett előadást én az első négy félévben, az alapvizsgáig nem hallgattam, mert nem volt. Rugonfalvi Kiss István19 általában négy órát tartott egy héten és egy szemi­náriumot középkori történelemből (már amikor megtartotta az órákat), azok azonban nem igazodtak a vizsga rendjéhez. Szabó Dezső20 tanárképző intéze­ti alelnök megtartotta az órákat a vizsgák rendjében, de borzasztó apróléko­san adta elő a tananyagot. A görög történelmet Solonnál kezdte és Nagy Sán­dor utódainál hagyta abba. A római történelmet pedig az első pun háborútól Augustusig adta elő, de a vizsgaanyag ennél jóval több volt mindkettőből. Ugyanígy voltunk később a szakvizsgái anyaggal is, ami az egyetemes történelem lett volna, de abból is legfeljebb két vagy három évszázadot tekin­tettünk át. Hogy tanultuk meg? Az Isten tudja. Az öregebbek annyit azért Az egyetem főépülete Debrecenben 19 Rugonfalvi Kiss István (1881-1957) a debreceni egyetem történelmi intézetének egykori oktatója és igazgatója, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja. 20 Szabó Dezső (1882-1966) a történelemtudományok kandidátusa, az MTA levelező tagja, 1924-től a debreceni egyetem tanára. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom