Balogh István: „Nekem szerencsém volt…”. A 100 éve született Balogh István emlékére - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 42. (Nyíregyháza, 2012)
Balogh István visszaemlékezése - Debreceni diákévek
Debreceni diákévek bölcsészek nemigen voltak - bizonyos kollégiumoknak a hallgatását előírta az egyetem. Volt külön tanárképző intézeti előadás is és külön főkollégium is, amit hallgatni kellett. Félévenként került sor a kollokválásokra. A főkollégiumok nem igazodtak a tanárképző intézet kötött rendjéhez vagy a vizsgák követelményeihez. Például a földrajz alapvizsgára elő volt írva Magyarország földrajza, csillagászati földrajz és fizikai földrajz; történelemből Magyarország történelme a mohácsi vészig, az ókori görög és római történet. Emlékezetem szerint - valamelyik nap meg is néztem az indexem - vizsgakötelezett előadást én az első négy félévben, az alapvizsgáig nem hallgattam, mert nem volt. Rugonfalvi Kiss István19 általában négy órát tartott egy héten és egy szemináriumot középkori történelemből (már amikor megtartotta az órákat), azok azonban nem igazodtak a vizsga rendjéhez. Szabó Dezső20 tanárképző intézeti alelnök megtartotta az órákat a vizsgák rendjében, de borzasztó aprólékosan adta elő a tananyagot. A görög történelmet Solonnál kezdte és Nagy Sándor utódainál hagyta abba. A római történelmet pedig az első pun háborútól Augustusig adta elő, de a vizsgaanyag ennél jóval több volt mindkettőből. Ugyanígy voltunk később a szakvizsgái anyaggal is, ami az egyetemes történelem lett volna, de abból is legfeljebb két vagy három évszázadot tekintettünk át. Hogy tanultuk meg? Az Isten tudja. Az öregebbek annyit azért Az egyetem főépülete Debrecenben 19 Rugonfalvi Kiss István (1881-1957) a debreceni egyetem történelmi intézetének egykori oktatója és igazgatója, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja. 20 Szabó Dezső (1882-1966) a történelemtudományok kandidátusa, az MTA levelező tagja, 1924-től a debreceni egyetem tanára. 37
