Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)
IV. Magyarország - Magyarországi benyomások
Balatonszárszó, mosogatás reggeli után, jobbszélen Dávid Gabriella (1938) Egy pesti tanárnőjelölt, Bíró Marianne vett a pártfogásába. Sokat mesélt a régebbi konferenciákról, de legtöbbet József Attiláról, aki az elmúlt évben éppen akkor volt Szárszón, amikor ő is. Egy délutáni összejövetelen hevesen vitáztak valamiről, Attila nagyon feldúlt volt. A helyet is megmutatta, ahol Attila másnap a vonat elé vetette magát. Marianne egyre csak azt hajtogatta: ilyen nagy tehetség régen nem született... Sokat népdaloztunk, ezt szerettem a legjobban. Bállá Péter82 nagyon lelkesen tudott irányítani. Egyszer azt akarta, hogy én „vezényeljek". Nem volt bátorságom vállalni, bár a népdalozás könnyebben ment, mint a kántor kodás. Azt mondta, csak „affektálok". Pénzem természetesen már megint nem volt. A Szentesen kapott 5 pengő már rég nem volt meg, azt hiszem nagyobb részét Lajosnak adtam oda. Kértem kölcsön, s nagy restelkedve írtam Maminak, ha teheti, küldjön vagy három pengőt bélyegben, mert fillérem sincs. A válasz jött postafordultával, a bélyeg is benne. Azt írta, hogy egészen jól érzi magát Mezőtúron a rokonoknál. Meg, úgy gondolta, hogy férjhez megy. Van egy özvegyember, van háza, földje, a gyerekei kirepültek... Csak álltam egy darabig üres fejjel, üres szívvel. Mami már betöltötte a hatvanat. Vajon komolyan gondolja, vagy csak most is ijesztget, mint 82 Bállá Péter (1908-1984) népzenekutató. Hajdúszoboszlón született, de a partiumi Belényesen nevelkedett. Fiatal korában hegedülni tanult. Az ortodox gimnáziumban érettségizett, majd joghallgató lett. Ösztöndíjjal tanult a Zeneakadémián, hegedű szakon. Bekapcsolódott a népzenegyűjtésbe, 1935-ben a bukovinai csángóknál gyűjtött. Az 1930-as évektől feladatot vállalt az SDG munkájában, a balaton- szárszói táborokban népdalokat, egyházi énekeket tanított. A ma használatos református énekeskönyv egyik munkatársa volt. 1951-től, egyházi állása megszűnt, 1956-ig a Népművelési Intézetben dolgozott. A 60-as években Pest környékén hegedűt tanított. Kórusműveket és gyermekoperát is komponált. Ismeretterjesztő könyve: A magyar népdal kis tükre. 231
