Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)
II. A felnőttkor küszöbén - Egy év Valenii de Muntéban
Az úton emberek közelednek, négy ökör húz valami díszes szekeret. A kíváncsiság megállít, de aztán megborzadva sietek tovább. Legszívesebben szaladnék, mert mindig irtóztam a halottól, a szekéren pedig nyitott koporsóban halottat visznek a temetőbe. Mariann megkért, hogy vegyek neki egy füzetet, így hát az egyetlen papírkereskedés felé veszem az utamat. Kató jön velem szembe, Valenii szőke magyar prostituáltja. Szemmel kísérem a távolságot, bejutnék-e az üzletbe anélkül, hogy találkozzam vele? Nem sikerült. Megkérdezi, hová tartok.- Az üzletbe, bár megfogadtam, hogy sose jövök ide - felelem s már be is lépek. Jön lassan az álmos szemű, álmos mozdulatú asszony.- Miért nem akar idejönni? - kérdezi magyarul.- Csak azért, mert nem bírom, hogy ilyen lassan szolgálnak ki. Nem tehettem mást, az igazat kellett mondanom. Hárman voltak, a papa, a mama, meg a lányuk. Mintha mindig félálomban jártak volna, egy örökkévalóság volt minden mozdulatuk. Félve tekintettem ki: elment-e Kató? Kató egy szatmári ékszerész felesége volt. Egyszer eljött a nyári egyetemre, s végleg itt maradt. Nem élt valami ragyogóan, nehéz volt elképzelni, hogy urát és két szép kicsi gyermekét miért cserélte fel az itteni életével. Ha megtudta, hogy a Scoala de Misionaréba új magyar lány érkezett, lopva mindig bejött látogatóba. Iorga ugyanis kitiltotta az intézetből. A többiek ilyenkor gúnyosan néztek ránk, mintha mi tehettünk volna a Kató látogatásairól. Időnként célozgattak is rá, mi lenne, ha a profesz- szor úr megtudná, hogy Kató hozzánk jár. Sajnáltuk a szerencsétlennek kereken megmondani, hogy ne jöjjön, inkább bújtunk előle. Azért néztem most is ki óvakodva az utcára, hogy nem várt-e meg, de szerencsére tovább ment. Éppen a Teleazsen felé veszem az utamat, amikor meg Agaphia lelkendezve integet felém:- Gyere velem májat venni! Agaphia most éppen májkúrát tartott, mert ő sohasem lehetett meg valamilyen kúra nélkül. A tojáskúrát például külsőleg és belsőleg is alkalmazta. Külsőleg úgy, hogy a héjastól összetört tojásra citromlevet csavart, s azt addig érlelte, amíg a citromlé szétmállasztotta a tojáshéjat. Összerázta, és úgy kente fel este az arcára. Pár nap múlva kijelentette, hogy most már sokkal szebb, mint eddig volt. A májkúra pedig erőssé teszi. Agaphiát élveztem a bogaraival, elmentem hát vele. A mészárosok különben is a Teleázsen mellett sorakoztak, s én úgy is arra indultam. Lekanyarodtunk a víz felé. Ablak nélküli, elől nyitott, hosszú, fülkeszerűen elválasztott, cementpadlós helyiség volt a mészárosok elárusító helye. Frissen vághattak, mert a bejáratnál felaggatott félmarhákból még csöpögött a vér. De ez nem okozott gondot. Ott ólálkodott néhány jól megtermett kutya, azok elvégezték a tisztogatást. A felmosás sem lehetne jobb. Egyik-másik újonc a véres nyakakhoz is oda-odakap, de a mészáros késfenő 146
