Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)

II. A felnőttkor küszöbén - Egy év Valenii de Muntéban

kibámuljak egy kicsit. Pedig igazán pihentető lett volna, amit ott akár ősszel, akár télen, akár tavasszal látni lehetett. Sötét fenyők közt régi templom kupolája, felette örökké változó, szeszélyes, felhős, vagy ragyogó kék ég. Szép volt, szemet-lelket pihentető, de én még moccanni sem mertem.

Kilátás az intézet ablakából (1934)

Micsoda fellélegzés volt számomra, ha néha a nyomdából sürgős korrektúrát hoztak, s a professzor úr azt kezdte javítani.

Óra után rendesen megkérdezte- Domni§oara (kisasszony), értett valamit?- Már sokat értek - feleltem ilyenkor, de a valóságban igen kevés volt, amit értettem, azt is csak az elején, amíg figyelni bírtam. A lányok szorgalmasan jegyeztek, de alig kettő-három volt, aki ezt ésszel és értelemmel csinálta, és le is tisztázta egy másik füzetbe. Mivel azonban a jegyzeteket év végén be kellett mutatni, a többiek szorgalmasan másolgatták.

Szerencsére, nekem semmiről nem kellett számot adnom. Én románt tanulni jöttem ide, s ez elég is volt. Igaz, a jegyzeteken kívül a többiektől sem kívántak semmi beszámolót, itt vizsga nem volt. A professzor köztudomásúan mindenféle vizsgának ellensége volt. Máshol ezt nem lehetett megvalósítani, hát megvalósította egy saját maga által kreált intézetben.

Előadásai közben gyakran hangoztatta, hogy ő itt, ebben az előadóteremben nem politizál. Ezt meg is tartotta. Egyetlen egyszer esett meg, hogy a névelemzési szenvedélyének nem tudott ellenállni. És kifejtette, hogy

137