Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)

II. A felnőttkor küszöbén - Utolsó év a képzőben

A karácsonyt hosszú távoliét után ismét otthon töltöttem. A nyárról nem sokat beszéltem Mamival, azt sem mondtam el neki, hogy a levele milyen bajt zúdított rám, és azt sem, hogy Apa választás elé állított. Nagyokat lehetett hallgatni azon a címen, hogy sok a tanulnivaló. Az ember tragédiáját hazavittem, újraolvastam kétszer is otthon, s fogalmazgattam belőle - de csak fejben - egy szép dolgozatot.

Otthon sokkal jobban előjöttek a „miértek", és ilyen szomorú vakációm talán soha nem volt. Babó néha írt, eléggé ritkán, s ezek a levelek bizony túl kevesek voltak ahhoz, hogy éltettek volna, vagy hogy azt mondjam: mindent pótoltak. Inkább csak arra voltak jók, hogy elhiggyem, valóban létezett az a csodálatos nyár, nem csak álmodtam az egészet.

A vakáció utáni idő nem volt egyéb, mint egy nagy hajtás. Olyan rengeteg volt az anyagunk, hogy másképp nem is lehetett. De azért három lánnyal foglalkoztam, adtam nekik számtan órát, főleg olyanoknak, akik már régebben végeztek, de nem tanítottak, s most újra kellett képesítőzniük. Ők is kaptak helyet az intézetben. A tanítás jól jött, mert legalább átvettem az anyagot magam is.

Diákelőadás - suszterinasok, jobbszélen Dávid Gabriella (1932-33)

121