Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)

I. Két világháború között - Székely udvar hely, Református Tanítóképző

Most már tehát cipőm sem volt, s a korcsolya még elérhetetlenebb távol­ságba került. Vigasztalásul az apámmal való találkozás gondolatát pátyolgat- tam magamban. Sok töprengés után ismét csak Olcsváriéknál kötöttem ki. Talán elmehetnék húsvétkor ismét hozzájuk. Ők ismerik Apát is, és semmi­féle kérdezősködésnek nem lennék kitéve. Radnót olyan közel van Dicsőhöz, hogy Apának sem lenne gond bejönni oda. Nem kívántam többet, csak láthas­sam, s beszélgethessek vele végre a valóságban is, ne csak levelekben. A gondolatot Apa sem találta rossznak, jöhetett hát az ilyenkor szokásos készülődés. Olcsváriéktól hamar megkaptam a meghívást. Akár az egész hús­véti vakációra is szívesen és szeretettel várnak. Maminak sem volt semmi ki­fogása ellene. Egy kis lakkcipőm volt már, Sándor bácsi elkészítette, és elküld­te Szentpálról, amiben egy éve megegyeztünk. Útiköltségem is összegyűlt, még Maminak is küldhettem száz lejt így a lelkiismeretemet is tisztába téve semmi akadálya nem volta az annyira óhajtott találkozásnak. Vitályos Géza (1932) És.. . vajon le lehet-e írni egyáltalán ezt a találkozást? Vannak-e szavak, ami­vel életem egyik legnagyobb és legcsodálatosabb élményét papírra lehetne vetni? 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom