„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

l. / A járás területén nagyon kevés számmal tapasztalhatók a vándorcigányok, főképpen Nagyecsed községből szoktak járni át, főképpen vásár alkalomkor azok aztán lopnak is. m. / Lakásviszonya nagy százalékuknak nincsen rendezve a lakásviszonya kb. 2%-a ami­nek rendezve van a lakásviszonya. Főképpen annak van rendezve a lakása, amelyik dol­gozik is. Amelyik nem dolgozik, nagyon csúnya a lakásviszonya. n. / A járási tanácsnak és a községi tanácsnak is, vannak elgondolásai a cigánykérdéssel kapcsolatosan. Péld. a kosárfonás vagy téglaégetés, de nem megyen és az a vélemény, hogy mivel nem szeretnek dolgozni, nem fog menni az elgondolás. Fehérgyarmat 1957 évi augusztus 8.-án Marsi András előadó 27.5. 1957. augusztus 9. Nyíregyháza. A nyíregyházi járás jelentése. Tárgy: Cigánykérdéssel kapcsolatos felmérés 33064/1957.szám Hiv. : 75/2-1957.szám H.i: VIII. 10. Szabolcs Szatmár Megyei Tanács VB. Munkaügyi Osztály Vezetőjének. Helyben A tárggyal kapcsolatban a jelentésemet az alábbiakban teszem meg: 1. / A járásom területén összesen 2.900 cigány él, mely a lakossághoz viszonyítva kb. 3 %-t tesz ki. A Járás területén Kálmánháza, Nyírszőllős, Tiszanagyfalu és Tiszarád köz­ségekben cigányok egyáltalán nincsenek. Legtöbb cigány Rakamaz (375 15 %), Nagy- cserkesz (255/ 9%) Gáva (247 / 5 %) és Nagyhalász (230 / 3 %) községekben találhatók. 2. / A felszabadulás közvetlen utáni időkben viszonyítva a cigányság létszáma egyes köz­ségeket (Tímár, Nyírpazony, Újfehértó és Vasmegyer) kivéve évről évre növekvő, ami onnan ered, hogy nősül, férjhez mennek stb. így pl: Búj községben 1949-hez viszonyítva 15 fővel növekedett. Demecser községben átlagosan évenkint 5-6 fővel emelkedik. Gáva községben sok elmegy dolgozni és a munkahelyéről hoz feleséget, vagy férjet. Nyírbog- dány községben 1954 évtől 15 fővel emelkedett bevándorlás útján. 3. / Általában a cigányok cigányoknak vallják magukat, de nagyobb többségük nem be­szél cigányul. így Balsa, Beszterec, Búj, Kemecse, Kék, Kótaj, Nyírpazony, Nyírtura, stb. községekben a cigányok között alig akad egy-két személy akik cigányul is beszél­nek. Vannak azonban olyan községek, mint Demecser, ahol a cigány lakosság 15%-a nem vallja magát cigánynak, a cigányok 50%-a tud csak cigányul. Több községben nem is vallják magukat cigánynak, hanem újmagyaroknak mint pl: Gáva községben, és itt csak az öregek beszélnek cigányul, míg a fiatalok csak magyarul tudnak. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom